Az Intuitív Étkezés… 

TUDTA-E?

• nem egy diéta, hanem egy együttérző, öngondoskodó étkezési keretrendszer: ösztöneink, érzelmeink és gondolataink dinamikus összjátéka.
• rendszerének megfogalmazása két amerikai dietetikus, Evelyn Tribole és Elyse Resch nevéhez köthető.
• egy tudományos bizonyítékokon alapuló megközelítés.
• nem a testtömegcsökkentésre, hanem az egészséges életmód megvalósításának támogatására összpontosít.
• magában foglalja, hogy az egészségi állapotunk nem pusztán a testméretünktől függ.
• megvalósítása során az ételekkel való kapcsolatunk ugyanolyan fontos, mint az, hogy mi kerül a tányérunkra.

KULCSSZAVAK: intuitív étkezés, interoceptív tudatosság, testsúly stigmatizáció, testsúlykontroll, mentális egészség

AZ INTUITÍV ÉTKEZÉS MÓDSZERÉNEK HÁTTERE

Manapság két megközelítés létezik az egészségügyben a súlyfelesleg kezelésére: egyfelől a testsúlyközpontú megközelítés, amely elsősorban az egyén testtömegét és annak szabályozását helyezi előtérbe az egészségi állapot meghatározásában, másfelől anem testsúlyközpontú megközelítés, amely az egészségi állapotot több szemszögből közelíti meg. Ez utóbbi arra helyezi a hangsúlyt, hogy a testtömegcsökkentésre irányuló módszerek mellőzésével javítsa az egészségi állapotot, továbbá, hogy a testtömeg alapú stigmatizációtól mentes ellátást biztosítson (1).

A testsúlyközpontú megközelítés keretein belül a legtöbb testsúlykontroll-stratégia kizárólag a korlátozott energiatartalmú étrendet és a fokozott fizikai aktivitást hangsúlyozza. Az életmódváltó programok, amelyek az étrendi korlátozást megnövekedett testmozgással kombinálják, csak rövid távon eredményeznek klinikailag számottevő mértékű fogyást, a hosszú távú sikerességéről azonban csekély bizonyíték áll rendelkezésre (2). 

A testsúlykontrollra irányuló diétázás negatív következményei több szinten is megjelenhetnek az életünkben: fizikai szinten például a lelassult anyagcsere, falásrohamok, folyamatos fáradtság, testsúlyingadozás, nőknél a menstruáció kimaradása (3). A fentieken túl az állandó diétázással járó sikertelenség és bukás érzése mentális szinten is kihathat: pl. ételek körüli kényszeres gondolatok jelenhetnek meg, leküzdhetetlen sóvárgást érezhetünk bizonyos ételek iránt, a diétázó felerősödött testképzavarral, alacsony önértékeléssel, hangulatingadozással, vagy az ételek körül érzett szorongással küzdhet (4,5).

Mindezek ellenére a köztudatban továbbra is a – mennyiségben, minőségben vagy időben – korlátozó diéta követése jelenti a megoldást a testsúlykontrollra, és az egészség problémákkal, a testsúllyal kapcsolatos aggodalmak csillapítására. Ezzel párhuzamosan azonban mégis azt látjuk, hogy az elhízással kapcsolatos statisztikák nem változnak az elvárt irányba. Mivel a testsúly kialakulásában nem csak az étkezés és a testmozgás, hanem számos egyéb tényező is szerepet játszik (pl. genetika, környezet, szocio-ökonómiai státusz, iskolázottság stb.), ennek megfelelően a megoldás sem pusztán az előbbiek megváltoztatásában keresendő.

A fentiekkel szemben a nem testsúlyközpontú megközelítés ösztönzi a pozitív testkép kialakítását és a különböző testformák és -méretek elfogadását; az egyéni táplálkozási szükségleteket, beleértve az éhség-, jóllakottság érzet, és az élvezetet tiszteletben tartó étkezést; illetve az egyénnek megfelelő, életszínvonalat javító testmozgás népszerűsítését. (6,7)

Az Intuitív Étkezés a nem testsúlyközpontú megközelítésen belül egy módszer, amely azt hivatott segíteni, hogy a diétázás hatására az ételekkel és a testünkkel megromlott kapcsolatunk helyreálljon. Ez a megközelítés magában foglalja, hogy az egészségi állapotunk nem pusztán a testméretünktől függ, illetve azt, hogy az ételekkel való kapcsolatunk ugyanolyan fontos, mint az, hogy mi kerül a tányérunkra. Az Intuitív Étkezés tehát nem a súlycsökkentésre, hanem az egészséges életmód megvalósulásának támogatására összpontosít, hangsúlyt fektetve a testalkat és a testméret elfogadására, az étrendi korlátozások mellőzésére és az egészségmegőrző szokások kialakítására (8). 

Az Intuitív Étkezés hatékonyságát az erre irányuló kutatásokban egy 23 elemből álló validált kérdőívvel vizsgálják (Intuitív Étkezés-2 Skála) (9). Ezzel a kutatási eszközzel az Intuitív Étkezés négy dimenzióját értékelik: a fizikai okok helyett érzelmi okokból történő étkezést; az étkezés korlátozottságát; az éhség és jóllakottság jeleire való támaszkodást; a testi működés és az ételválasztás összefüggését, mely során az étel vagy az étkezés fogyasztását követően – az ízeken túl milyen fizikai hatást érzékelünk (például élénkség, puffadás).

Felhasznált irodalom

1. Tylka, T., Annunziato, R., Burgard, D., Daníelsdóttir, S., Shuman, E., Davis, C., et al. (2014). The weight-inclusive versus weight-normative approach to health: evaluating the evidence for prioritizing well-being over weight loss. Journal of Obesity, 4(40), 1-18.
2. Tomiyama, A., Ahlstrom, B., & Mann, T. (2013). Long-term effects of dieting: is weight loss related to health?. Social and Personality Psychology Compass, 7(12), 861-877.
3. Brown, R. E., & Kuk, J. L. (2015). Consequences of obesity and weight loss: a devil’s advocate position. Obesity Reviews, 16(1), 77-87.
4. Bacon, L., & Aphramor, L. (2011). Weight science: evaluating the evidence for a paradigm shift. Nutrition Journal, 10(1), 1-13.
5. Schnettler, B., Miranda-Zapata, E., Grunert, K. G., Lobos, G., Denegri, M., & Hueche, C. (2018). Weight fluctuation and diet concern negatively affect food-related life satisfaction in Chilean male and female adolescents. Frontiers in Psychology, 9, 1013.
6. Dimitrov Ulian, M., Pinto, A., de Morais Sato, P., B. Benatti, F., Lopes de Campos-Ferraz, P., & Coelho, D. et al. (2018). Effects of a new intervention based on the Health at Every Size approach for the management of obesity: The “Health and Wellness in Obesity” study. PLOS ONE, 13(7), e0198401.
7. (ASDAH) Association for Size Diversity and Health. Available at: https://www.sizediversityandhealth.org/. 2022.05.25.
8. Linardon, J., Tylka, T. L., & Fuller‐Tyszkiewicz, M. (2021). Intuitive eating and its psychological correlates: A meta‐analysis. International Journal of Eating Disorders, 54(7), 1073-1098.
9. Tylka, T. L., & Kroon Van Diest, A. M. (2013). The Intuitive Eating Scale-2: item refinement and psychometric evaluation with college women and men. Journal of counseling psychology, 60(1), 137–153.
10. Tylka, T.L., et al., The weight-inclusive versus weight-normative approach to health: evaluating the evidence for prioritizing well-being over weight loss. J Obes, 2014. 2014: p. 983495.
11. Stevenson R.J., Mahmut M., Rooney K. (2015). Individual differences in the interoceptive states of hunger, fullness and thirst. Appetite 95, 44-57.
12. Stice, E., K. Burger, and S. Yokum, Caloric deprivation increases responsivity of attention and reward brain regions to intake, anticipated intake, and images of palatable foods. Neuroimage, 2013. 67: p. 322-30.
13. Tribole, E. & Resch, E. (2020). Intuitive Eating: A Revolutionary Anti-Diet Approach. (4th ed.). St.Martin’s Essentials
14. Puhl, R. and Y. Suh, Health Consequences of Weight Stigma: Implications for Obesity Prevention and Treatment. Curr Obes Rep, 2015. 4(2): p. 182-90.
15. Gaesser, G.A. and S.S. Angadi, Obesity treatment: Weight loss versus increasing fitness and physical activity for reducing health risks. iScience, 2021. 24(10): p. 1029

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége