Amit a mézről tudni illene

A méz kristályosodása

A méz kristályosodása természetes fizikai folyamat, nem jelenti azt, hogy a méz gyenge minőségű lenne, a kémiai tulajdonságai nem változnak eközben. A jelenség magyarázata, hogy a méz szobahőmérsékleten túltelített oldatként viselkedik, amelyben az oldószer, a víz csak 18%-ban van jelen, a többi része főleg egyszerű cukrokból áll. Közülük a szőlőcukornak rossz az oldékonysága, így szobahőmérsékleten gyorsan kiválik az oldatból. A méz 15 °C-os hőmérsékleten ikrásodik a leggyorsabban, e felett és alatt kristályosodása sokkal lassabb. A kristályos méz 45 Celsius-fokos vízfürdőben károsodás nélkül visszaolvasztható, de ezután ismét kikristályosodhat. (3)

Mikor és kiknek nem javasolt mézet fogyasztani?

1 éves kor alatt a méz adása tilos. Még a legkisebb mennyiségben sem keverhető a kisded ételébe vagy teájába, de a cumi vagy a mellbimbó mézzel való bekenése is kockázatos. Egy súlyos, életet veszélyeztető betegség, az ún. csecsemőkori botulizmus alakulhat ki. A Clostridium botulinum baktérium – melynek spórái a mézben is előfordulhatnak – által termelt toxin (botulotoxin) megtámadja az idegrendszert, székrekedést, gyenge szopási reflexet, az izmok bénulását, légzési nehézséget okozva, amely halálhoz vezethet. A csecsemő védekező mechanizmusa még nem kellően fejlett a spóra kiiktatásához, éppen ezért nem szabad semmilyen formában mézet adni a babáknak egy éves kor alatt. A botulizmus gyanúja esetén haladéktalan orvosi segítségre van szükség. (3, 6, 7)

A méz a cukorbetegek étrendjébe csak mértékkel, mért mennyiségben illeszthető be. Bár számukra nem tilos, de csak megfelelő önkontroll mellett fogyasztható ez az élelmi anyag. (2) Ugyan kicsit kevesebb a méz energia- és szénhidráttartalma mint a cukornak, de döntő többségében egyszerű (glükóz, fruktóz), illetve kis mértékben kettős cukrokat tartalmaz (pl., szacharóz, maltóz), ezért a vércukorszintet viszonylag gyorsan megemeli. 1 evőkanál méz (30 g) szénhidráttartalma 24 g és közel 100 kcal.

A fruktóz emésztési zavarban szenvedőknek teljes mértékben ki kell zárniuk a mézet étrendjükből, annak jelentős fruktóztartalma miatt. (5)

Egyes pollenallergiák esetén felléphet keresztallergia a mézzel szemben, ezért ilyenkor fogyasztása nem javasolt, ahogyan ismert méhcsípés-allergia esetén sem. (2)

A manuka méz szerepe az orvosi kezelésekben

A napjainkban egyre ismertebb manuka mézet Új-Zélandon állítják elő a méhek, amelyek a manuka bokrot porozzák be. Ezt az egzotikusan hangzó mézfajtát úgy hirdetik több helyen, hogy kezeli a sebfertőzéseket és egyéb hasonló állapotokat. Ennek hátterében az áll, hogy a manuka mézben a gyorsan bomló hidrogén-peroxidon túl, ami a mézek természetes összetevője, methilglyoxal (MG) is található. A manuka mézben lévő methilglyoxal a dihydroxyacetonból alakul át, ami nagy koncentrációban található a manuka virágok nektárjában. A methilglyoxalt tartják felelősnek a manuka méz antibakteriális képességéért. Minél nagyobb a MG-tartalom, annál erősebb az antibakteriális hatás, amit egyéb anyagok is befolyásolnak. (8)

A méztermelők kifejlesztettek egy skálát a manuka méz hatékonyságának rangsorolására. Ez az úgynevezett UMF, az a(z) Unique Manuka Factor. Az UMF-ről azt tartják, hogy az MG és más hatóanyagok koncentrációjával áll összefüggésben. Jó tudni, nem minden manuka méz tartalmaz szignifikáns mennyiségű antibakteriális faktort. Ahhoz, hogy terápiás értelemben elég hatékonynak legyen tekinthető, a manuka méznek el kell érnie a legalább 10-es értéket az UMF skálán. Azokat a mézeket, amelyek elérik vagy meghaladják ezt a szintet, „UMF Manuka Méznek” vagy „Aktív Manuka Méznek” nevezik. (8)

A manuka méz egyes vizsgálatokban hatásosnak bizonyult a seb felületére vagy a láb fekélyeire téve, illetve kimutatták, hogy eredményes a fertőzésekkel szemben. Ugyanakkor nem minden esetben igazolódott be, hogy segíti a fekélyek „gyógyítását”, sőt felmerült az a vélekedés is, hogy a manuka méz éppenséggel késlelteti a gyógyulást azoknál a fekélyes betegeknél, akik cukorbetegség miatt szorulnak kezelésre. (8)

Egy másik tanulmány azt sugallja, a manuka méz hatásos lehet a gingivitis (fogínygyulladás) és más, a fogágy és a fog körüli betegségek megelőzésére azáltal, hogy csökkenti a lepedékképződést.

A National Cancer Institute 2010-ben elfogadott egy előterjesztést a manuka méz használatáról a kemoterápia és a sugárterápia kapcsán fellépő nyelőcsőgyulladás okozta tünetek csökkentésében, enyhítésében. 2014-ben azonban, legalább is egy fajta manuka méz esetében, nem sikerült alátámasztani azt a feltételezést, hogy hatásosan alkalmazható lenne a kemoterápia vagy sugárterápia okozta fájdalom csökkentésében, megelőzésében. (8, 9, 10)

A különböző kutatások nem igazolták a manuka méz hatásosságát az emelkedett koleszterinszint csökkentésében vagy a gyomor-bélrendszeri baktériumegyensúly megteremtésében.

Mivel a legtöbb, manuka mézzel kapcsolatos tanulmányt csak kis létszámú betegen végezték, ezért a bővebb és pontosabb eredmények, valamint a biztonságos és hatásos felhasználása érdekében további, nagyobb létszámú kutatásokra van szükség. (8)

A sebkezelésre használt méz egy orvosi minőségű (tisztaságú) méz. Sterilizálják és előkészítik, mint egy krémet vagy kenőcsöt. Ez azt jelenti, hogy a kamrában tartott üveges manuka méz nem tekinthető az elsősegélykészlet részének. A sebeket, fertőzéseket továbbra is hozzáértő egészségügyi szakembernek kell ellátnia.

A manuka mézzel szembeni szkepticizmust tovább erősíti az a lehetséges veszélyforrás is, miszerint a méhcsípésre allergiásoknál allergiás reakció léphet fel a méz fogyasztásakor. (8)

FELHASZÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM A KÖVETKEZŐ OLDALON.