Víz, víz, tiszta víz – avagy nem mindegy mi kerül a kávénkba

Tél van, hideg. Gyakran és szívesen nyúlunk egy csésze forró tea vagy kávé után. De vajon gondolunk-e arra, hogy mitől lesz az italunk igazán finom és aromás? Nyilván az is fontos, hogy milyen minőségű teát vagy kávét választunk, de a forró italoknak akár 98 százalékban is a víz a fő összetevője, tehát nem mindegy, hogy mi kerül a csészébe. És bár a csapvíz a lételemünk és nagy kincsünk, a víz keménysége, PH-értéke és a benne található ásványi anyagok negatívan is befolyásolhatják a belőle készülő italok minőségét.

Ezt a régóta fennálló megfigyelést nemrég egy tanulmánnyal is alátámasztotta a zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemének kutatócsoportja. Chahan Yeretzian professzor és csapata kísérletei során kimutatta, ha a víz ásványianyag-arányát a magnézium javára tolják el, a kávékivonatban két fontos ízparaméter megváltozik: a keserűség és a fanyarság jelentősen csökken. A tudósok ezen eredményét amúgy a baristák már régóta felfedezték, mely szerint a magnéziumot és a kalciumot megfelelő arányban tartalmazó víz kiegyensúlyozottabb, lekerekítettebb ízélményt biztosít a kávéban.

Nem kérdés tehát, hogy a kávékészítéshez szükség van víztisztításra, vagy nevezzük inkább modern vízoptimalizálásnak. Természetesen, ha a vendéglátóipari egységekről beszélünk, akkor már nem csupán a kávéra gondolunk, hanem a berendezések védelmére is, hiszen pl. a mosogatógép vagy a gőzsütő élettartamát meghosszabbíthatja a vízlágyítás. Egyre többen használnak tiszta jég készítéséhez is jéggéphez alkalmazható vízszűrőt és a fenntarthatóság jegyében a jövőben egészen biztosan az eddigieknél is gyakrabban fogunk találkozni helyben szűrt vízzel, palackozott víz helyett.

A tudatosság tehát egyre inkább jelen lesz az életünkben, ahogyan ez a BWT Hungária Kft. reprezentatív felméréséből is kiderült. A megkérdezettek nagy része szerint az otthoni víz többnyire kemény, vagy közepesen kemény, és ez a lakosság kétharmadának problémát okoz. Inkább a nők és a kisebb településeken élők jelezték ezt, a vízkő károsító hatására és a legnagyobb problémának a felületeken (csaptelep, csempe, zuhanykabin) megjelenő foltosságot jelölték meg. Legtöbben viszont még mindig vegyi anyagokat használnak ennek a problémának a kezelésére.

Ma még csak a háztartások nagyjából 10-15 %-a rendelkezik valamilyen konyhai vízszűrő berendezéssel, de a jövőben többen tervezik valamilyen ivóvíz tisztító eszközt beszerezni, annak ellenére, hogy a háztartásukban található vizet csupán a válaszolók egytizede gondolja rossz minőségűnek, a többiek jónak vagy elfogadhatónak tartják azt. Akik kifogásolják a víz tisztaságát, leginkább saját házuk vízrendszerére fogják ezt

A teljes magyar lakosság közel 60 %-a kipróbálta már a szűrt vizet, ebben mindenképpen a fővárosiak járnak az élen. A megkérdezettek véleménye alapján a háztartásoknak több, mint a fele elgondolkodott már központi víztisztító, vízlágyító beszerzésén, de nyilván a többség anyagi okok miatt ezt későbbre halasztotta.

Egy otthon komplex vízkezelése a BWT adatai szerint akár 500 000 Ft-os beruházással megvalósítható, ebben benne van a központi szűrés, a lágyítás és a konyhai víztisztítás is. A szűrt víz használata esetén nagyon sokak számára a fenntarthatóság a legfőbb motiváció, hiszen a tisztított víz fogyasztásával ki tudjuk váltani a műanyag palackok használatát, csökkentjük a hulladék mennyiségét, kevesebb vásárlásra van szükség. Mivel ez sokaknak valóban fontos szempont, a következő években egészen biztosan nő majd az otthoni és a vendéglátóiparban használt vízoptimalizálás aránya is.