Ugyanaz a márka, kétféle minőség
Nem összeesküvés-elmélet, hanem tény: hosszú ideje előfordul, hogy a gyártók egyes termékeket (üdítőitalokat, kávéfajtákat, édességeket stb.) más-más minőségben kínálnak idehaza, illetve a határon túl. Miközben a portékák márkaneve azonos, és a csomagolásuk is egyforma vagy nagyon hasonló.
A probléma először a 2010-es évek elején vetődött fel, amikor a visegrádi, illetve más közép-kelet-európai országok fogyasztóvédelmi egyesületei felhívták erre a figyelmet.
Hosszú évekbe tellett, amíg megszületettek a termékek kettős minőségben történő forgalomba hozatalát tiltó, illetve az ilyen kereskedelmi gyakorlatot szankcionáló jogszabályok. E törvények jövőre, 2022 májusában lépnek hatályba. Ezt követően az ilyen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások súlyos bírságra számíthatnak.
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda elemzése szerint a követendő gyakorlat alapkérdése annak meghatározása lesz, hogy melyek azok az esetek, amelyeket a hatóságok szankcionálhatnak?
A fél év múlva hatályba lépő jogszabályok alapján a szóban forgó kereskedelmi gyakorlat alkalmazása akkor vetődhet fel, ha:
• a fogyasztók egy „referenciatermékhez” hasonlított, jogos és konkrét várakozással tekintenek a termékre, és a termék ettől a várakozástól látványosan eltér,
• a kereskedő a termékre vonatkozó lényeges információkat nem közöl a fogyasztókkal, és azok nem érthetik, hogy a várakozásukhoz képest eltérés lehet,
• ez a nem megfelelő vagy nem elegendő tájékoztatás valószínűleg torzítja az átlagfogyasztó gazdasági viselkedését, például arra készteti őt, hogy olyan terméket vásároljon, amelyet egyébként nem vett volna meg.
Mindamellett a „kettős minőség” gyakorlata csupán azokban az esetben minősíthető megtévesztőnek, ha a különbség nem indokolható jogszerű és objektív tényezőkkel, valamint: ha erre a vásárló figyelmét erre nem hívták fel.
Az élelmiszer-előállítók ugyanakkor annak pontos meghatározását várják, hogy a kettős minőséget érintő kereskedelmi gyakorlat milyen esetekben minősülhet jogszerűnek. A tagállami szabályozásra jó példa a Magyarországon hatályos, az úgynevezett „csipszadóról” szóló törvény. Ez indokolja, hogy a nálunk forgalomba hozott energiaital összetétele eltérő, mert a gyártók az adóelkerülés érdekében termékeikben mellőzik a taurin használatát.
Ugyanígy eltérő lehet a minőség a helyi vagy szezonális alapanyagok felhasználása miatt, vagy mert a gyártók a különbségeket a fogyasztók ízlésére hivatkozással indokolják (pl. valamely országban egy jégkrémet édesebbre készítenek).
E példákból is látható, hogy a jogszabály alkalmazása további megoldandó kérdéseket vethet majd fel.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai szorosan együttműködtek a gyártókkal és az érdekképviseleti szervekkel, az együttműködést a jövőben is fenn kívánják tartani a kettős minőséggel kapcsolatban felmerülő problémák tisztázása végett.
