Az élelmiszerpazarlás csökkentésével spórolhatunk is

• Az élelmiszerhulladék több, mint fele a háztartásokból származik.
• Magyarországon az EU átlaghoz képest kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik.
• Az élelmiszerhulladék felelős globálisan az üvegházhatású gázok 8-10%-ért.
• A komposztálás javítja a termőföld minőségét.
• Az itthon feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.

Az élelmiszerhulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, raktározáson, kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.

Mit nevezünk élelmiszerhulladéknak?

A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelenül tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk kész ételt és alapanyagot is.

Túltermelés, élelmiszerpazarlás és éhínség egy időben, egy bolygón – nézzünk a számok mögé!

A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben veszik el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken. (1)

2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből. (2)

Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszerhulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszerhulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék nélkül program felmérése szerint. (3) Ezek alapján a szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszerpazarlása még így is jelentős, évi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.

Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden harmadik ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos, vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek. (4)

Az élelmiszerhulladék szerepe a globális felmelegedésben

Az elvi, anyagi okokon kívül van még egy, talán kevésbé ismert ok, amiért célszerű csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét. Az élelmiszerhulladékból származó gázok – kiemelten a metán -, teszik ki az összes üvegházhatású gáz 8-10%-át. (5) Ideális esetben az élelmiszerből származó hulladék jelentős része komposztálható, amely során aerob bomlás során komposzt lesz belőle, ami tápanyagdús, természetes módon javítja a termőtalaj minőségét. Azonban a legtöbb esetben bezacskózva a kukában végződik az útja, amelyet követően megsemmisítik, amely jelentősen terheli a környezetet. Ennek eredményeképpen nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, ami a légkörbe jutva fokozza a felmelegedés folyamatát.

Ezért fontos lenne, hogy akinek van rá lehetősége, komposztálja az élelmiszerhulladékát. Ez kertes házban a legkönnyebb, de ma már a városi fogyasztók számára is vannak lehetőségek. Ilyen például a közösség komposztálók megjelenése (érdemes rákérdezni az önkormányzatoknál), de van olyan applikáció (ShareWaste) is, ami összeköti azokat a felhasználókat, akiknek van komposztálójuk, és azokat, akinek csak a komposztálnivalójuk van. Több alternatív, lakásban is használható, felhasználóbarát (egyszerű, kellemetlen szagoktól mentes stb.) komposztálási lehetőség is van a gilisztakomposztálótól kezdve egészen a XXI. századi komposztálógépekig, így mindenki megtalálhatja azt a formát, ami számára megvalósítható és fenntartható megoldás lehet, ezért érdemes tájékozódni.

Bíztató jel, amely a lakosság növekvő tudatosságát jelzi, hogy Magyarországon 5 év alatt csaknem 7%-kal növekedett a komposztált maradékok aránya. (6)

Az élelmiszerhulladék keletkezésének helyei

Az ellátási lánc minden elemében lehet olyan változtatásokat, fejlesztéseket eszközölni, amellyel drasztikusan csökkenthető a keletkező hulladékmennyiség. Például már a termelésnél érdemes átgondolni az eladható mennyiséget, illetve gondolkodni a feleslegek, melléktermékek alternatív felhasználási módjain, hiszen a megmaradt élelmiszer is többletköltséget, plusz terhet jelent a termelőknek, feldolgozóknak.

Hulladék keletkezhet a nem megfelelő szállítás és tárolás (pl. elégtelen hűtés), vagy épp a szortírozás miatt. A kereskedelmi standardok nagyon szigorúak. Például zöldség-gyümölcs esetében nagyon szűk határokon belül kell megfelelni a méretnek, súlynak, színnek, érettségnek, frissességnek stb. Azt az almát, ami nem felel meg az elvárt átmérőnek, vagy színnek, a kereskedő nem veszi át, így jó eséllyel hulladékként végzi. Ez a zöldség-gyümölcs termés akár 14-21%-a is lehet a fejlett országokban, ahol sokkal szigorúbb fogyasztói igényeknek kell megfelelni a kiskereskedelemben. (7)

Az élelmiszerpazarlás szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap, és a legtöbb élelmiszeripari cég és kiskereskedelmi lánc tesz erőfeszítéseket és vállalásokat az élelmiszeripari hulladék csökkentésére. Érdemes figyelemmel követni őket, ezek az információk a legtöbb esetben elérhetőek a weboldalaikon.

A hulladékcsökkentés mellett Magyarországon is egyre népszerűbb az adományozás, vagyis a még ehető, jó minőségű élelmiszerek felajánlása a rászorulókat ellátó állami, egyházi és civil szervezeteknek. Érdemes tudni, hogy az Európai Unió friss szabályozásának megfelelően ma már a lejárt tartós élelmiszerek is adományozhatók (természetesen a friss áruk esetében ez továbbra is tilos). (10)

A háztartások a legnagyobb élelmiszerpazarlók – de ezen könnyen lehet segíteni

Az Eurostat adatai alapján az élelmiszerhulladék legnagyobb része nem a termelésből, vagy a kereskedelemből származik. A háztartások felelnek a teljes élelmiszerhulladék-mennyiség több, mint feléért (55%). A jó hír, hogy itt kellő odafigyeléssel, nagyon könnyen és gyorsan lehet látványos eredményeket elérni a hulladékcsökkentés terén, és ezzel még a pénztárcánk is jól jár.

Tippek a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentésére:

• Mindig tervezzük meg előre a heti menüt, és ennek megfelelő bevásárlólistával menjünk a boltba, piacra.
• Soha ne induljunk el éhesen bevásárolni, mert biztos, hogy több élelmiszert fogunk venni, mint amennyire szükségünk van.
• Rendszeresen ellenőrizzük az otthoni készleteinket, tudjuk pontosan, hogy miből mennyi van a fagyasztóban, spájzban, és ezeknek megfelelően főzzünk, vásároljunk.
• Tegyünk különbséget a felhasználási és a lejárati idő között!
  • A „fogyaszthatósági idővel” rendelkező termékek (friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek) a lejárat után egészségre ártalmasak lehetnek, ezért ekkor már nem fogyaszthatók!
  • A tartós élelmiszerek lejárati idejét a „minőségmegőrzési idő” jelzi. Ezek a termékek a lejárat után is fogyaszthatók megfelelő elővigyázatosság mellett, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozhatók. (8)
• Amikor akciósan vásárolunk, tartsuk észben, hogy csak akkor éri meg, ha tényleg az egész vásárolt mennyiséget elfogyasztjuk.
• Ahol van lehetőség, válasszuk az alakilag nem tökéletes, „csúnya” zöldséget, gyümölcsöt, a lejárathoz közeli élelmiszereket, ezekre gyakran kedvezményes árat szab a kiskereskedő.
• A (még biztonsággal fogyasztható) maradékot fagyasszuk le, vagy ajándékozzuk el, pl. szomszédnak, rokonnak. A fagyasztott élelmiszert mindig címkézzük fel (mit tartalmaz, mikor készült).
• Ha túl sok zöldséget, gyümölcsöt vettünk, és látjuk, hogy nem fog elfogyni, fagyasszuk le, szárítsuk ki, készítsünk belőle kompótot, savanyúságot, lekvárt, stb.
• A bevásárlásnál figyeljünk a tervezett menünél az adagokra, mennyiségekre is. Ebben segítséget ad az Okostányér®, a hazai táplálkozási ajánlás útmutatója. (9)
• A még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, alapanyagokat, amiket várhatóan már nem fogunk elfogyasztani, adományozzuk el!
• A keletkező élelmiszerhulladékot komposztáljuk! (11)

Az élelmiszerpazarlás csökkentésével, az élelmiszerhulladék tudatosabb kezelésével már rövidtávon is jól járnak a háztartások (spórolás), középtávon pedig a környezetünk is (kevesebb üvegházhatású gáz, javuló termőtalaj, tudatosabb termelés és kereskedelem).

Az élelmiszerpazarlás csökkentéséről további információkat, hasznos tippeket olvashat a Maradék nélkül program közösségi média felületein, illetve az MDOSZ Terítéken az Egészség Facebook oldalán.

MDOSZ

Felhasznált irodalom

1. FAO: Policy Support and Governance Gateway, Fodd loss and food waste, https://www.fao.org/policy-support/policy-themes/food-loss-food-waste/en/
2. UNEP FOOD WASTE INDEX REPORT 2021, https://www.unep.org/resources/report/unep-food-waste-index-report-2021
3. NÉBIH: Az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok, 2022. november 11. https://maradeknelkul.hu/2022/11/11/az-eu-s-atlaghoz-kepest-kevesebb-elelmiszert-dobnak-ki-a-magyarok/
4. FAO; IFAD; UNICEF; WFP; WHO: The State of Food Security and Nutrition in the World 2022, https://www.fao.org/3/cc0639en/online/cc0639en.html
5. IPCC Special Report: Climate change and Land, 2022, https://www.ipcc.ch/srccl/chapter/chapter-5/)
6. NÉBIH, Maradék Nélkül Program: Negyedével csökkent az élelmiszerpazarlásunk, 2022. https://portal.nebih.gov.hu/-/negyedevel-csokkent-az-elelmiszerpazarlasunk
7. Maryam Rezaei, Bin Liu: Food Loss and waste in the supply chain, Nutfruit, July 2017, pp 26-27.
8. NÉBIH: Ajánlás a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárati idő után történő fogyaszthatóságáról, 2021.
9. Okostányér®, a hazai táplálkozási ajánlás, okostanyer.hu
10. NÉBIH Ajánlás a minőség megőrzési idővel rendelkező élelmiszerek fogyaszthatóságáról 2022. január https://portal.nebih.gov.hu/-/hianypotlo-lejarati-utmutatot-allitott-ossze-a-nebih
11. NÉBIH: http://maradeknelkul.hu/kiadvanyok/