Magyarország borrégiói és borvidékei

Magyarország borrégióiról, borvidékeiről jogszabály rendelkezik. Összesen hat borrégiót, azon belül pedig 22 borvidéket különböztetünk meg az éghajlat, a domborzat, a talajtan és saját történelmük szerint. Cikkünkből kiderül, melyek ezek.

Mi a különbség a borrégió és borvidék között?

A borrégió a meghatározás szerint olyan szomszédos, vagy egymáshoz közel eső borvidékek önkéntes társulása, amelyek a természeti adottságok, valamint a szőlő- és bortermelési hagyományok tekintetében hasonlóak, vagy amelyek egymással földrajzilag egységet képeznek. A borvidék pedig olyan termőhelyek összessége, ahol hasonlóak az éghajlati, domborzati, talajtani adottságok, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvények találhatók, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkeznek és sajátos borászati termékeket készítenek.

A földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termékek kiszerelésén a borvidéket vagy borrégiót (vagyis az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést) kötelező feltüntetni, ezáltal tökéletesen behatárolható az adott tétel készítésének helye a fogyasztók számára.

Duna borrégió

Az ország legnagyobb bortermő régiója a Duna-Tisza köze területe, mely három borvidéket foglal magában: a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékeket. Jellegzetes fajtáik az ezerjó, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, de megtalálható itt a kadarka is.

Pannon borrégió

A Duna-Dráva és a Balaton által határolt országrész alkotja ezt a borrégiót. A Dunántúl legdélebbi borvidékei találhatók itt, közülük a legnépszerűbb a Villányi és a Szekszárdi, de ide tartozik a Pécsi és Tolnai borvidék is. Jellemző szőlőfajtái a kékszőlőfajták közül kerülnek ki, ilyen a cabernet sauvignon, acabernet franc, a merlot, a kékfrankos, a syrah, különlegességei pedig a cirfandli és a kadarka.

Balaton borrégió

A Balaton borrégió a „magyar tenger” körül található borvidékeket öleli fel. Hat borvidék alkotja: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai. Jellegzetes fajta itt elsősorban az olaszrizling, de olyan kuriózumok is megtalálhatók, mint a kéknyelű vagy a juhfark.

Felső-Pannon borrégió

A Dunántúl északi részén a Felső-Pannon borrégiót találjuk. Itt helyezkedik el a Soproni, a Pannonhalmi, a Neszmélyi, a Móri és az Etyek-Budai borvidék. A termesztett szőlőfajták igen változatosak, mind a fehérszőlő-fajták, mind pedig a kékszőlő-fajták esetében.

Felső-Magyarország borrégió

A Felső-Magyarország borrégiót az Északi-középhegységben fekvő borvidékek alkotják. Ide tartozik a Bükki, az Egri és a Mátrai borvidék, ahol szintén igen gazdag szőlőfajta kínálattal találkozhatunk, hiszen az engedélyezett szőlőfajták száma megközelíti a 60-at.

Tokaji borrégió

A Tokaji borvidék történelmi hagyományaiból és különleges természeti adottságaiból adódóan önálló borrégió is egyben. Ez a világ első zárt borvidéke, melynek értékét az UNESCO 2002-ben világörökségi címmel ismerte el. A borvidék jellegzetes fajtái a furmint, a hárslevelű, a sárga muskotály, a kabar, a kövérszőlő és a zéta.

Forrás: Magyar Bor személyesen, Mészáros Gabriella, Rohály Gábor, Varga István: Magyarország híres borvidékei, Agrárminisztérium: Magyar Bor Termőhelyek és szőlőfajták