A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el
A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el – közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az egyesület, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és az Electrolux Magyarország tavaly év végén, idén év elején készített országos, reprezentatív kutatást az élelmiszerpazarlással összefüggő attitűdökről és okokról.
A felmérés rámutat a magyarok ellentmondásos hozzáállására: miközben 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszerpazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 000 forintnyi élelemiszert dobnak a kukába.
A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.
Ezen felül közölték, csak a válaszadók 45 százaléka tudta, hogy 0-4 Celsius fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani. Mindez azért fontos, mert például 6,5 Celsius fokos hőmérséklet mellett a hűtőszekrényben sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.
A kutatásból az is kiderült, hogy a leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki az emberek. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolnak, túl sok ételt készítenek. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szán a lakosság a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.
A kutatás arra is rámutatott, hogy szükséges a szélesebb körű tájékoztatás, a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetik a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszerpazarlás megelőzésről és a felnőttek is több információt kapnak a témában.
