Egy megkerült szakácskönyv és egy elfeledett élet

Kner Piroska: Szakácskönyv
Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska

„És meg vagyok róla győződve, hogy könyvem általános közkedveltségre fog találni” – írta határozottan szakácskönyvének bevezetőjében Kner Piroska 1915-ben. A háziasszonyoknak szóló szakácskönyvet azonban csak 106 évvel később veheti kézbe az olvasó.

Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik. Az első világháború és az azt követő válságos időszak végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető közös vállalkozásában most végre megjelenik az annak idején gondosan összeállított szakácskönyv.

Kner Piroska, a háziasszony

Kner Piroska ma is tökéletesen használható szakácskönyve a levesektől vezet végig a desszertekig és a befőzésig.

„Illusztris, nagy magyar írónk, Ágai Adolf azt mondja a Kner Izidor Agyafúrt alakjaiban, hogy ha Kner Izidor jó könyvet akar olvasni, akkor ír magának. Én is minden illő szerénység sutba dobásával azt mondom: ha jó ételt akarok enni, akkor főzök magamnak.” Kner Piroska mondata akár a szakácskönyv mottója is lehet, és Mautner Zsófia gasztroblogger szerint a magabiztos állítást a receptek is alátámasztják. „Kner Piroska nagyszerű, sokat főző, rutinos szakácsnő, háziasszony és vendéglátó volt, aki a lehető legprecízebben és legrészletesebben írta meg a könyvben szereplő recepteket, azokból gazdagon tud ma is ötleteket mazsolázni bárki, aki szeret és tud főzni.” Aki beleolvas a szakácskönyvbe, „újszerű és szerethető” ételekre akadhat. Ilyen Mautner Zsófia egyik kedvenc receptje Kner Piroskától – a rakott krumpli pite. „Micsoda ötlet egy vékony omlós tésztába burkolni a rakott krumplit! Rendkívül látványos, amikor langyosra hűl, akkor szépen szeletelhető, vendégvárónak, családi ebédekre is nagyszerű.”

Kner Piroska, a regényhős

A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető a szakácskönyv megkésett megjelentetésén túl szeretett volna „igazságot szolgáltatni” Kner Piroskának. Ezért felkérték Parti Nagy Lajost, hogy egy kísérő könyvben idézze meg Kner Piroska életének legfontosabb eseményeit. Az Árnyékporocska című regény így kezdődik: „Mikor elküldi a kiadójának, amit rólam írt, nincs pontos tudomása afelől, mikor és hol haltam meg, ugye?” A padláson fellelt szakácskönyv szerzőjéről ugyanis alig tudni valamit, ez a hiány ihlette a regény, Parti Nagy Lajos meghatározása szerint „félténypróza” költői címét. „Mikor felmerült, hogy írnék róla, nem tudtam róla semmit. Épp ez kezdett érdekelni, a saját árnyéka az immár fölébe tornyosuló szakácskönyvvel, és persze az árnyékos helye a Kner család gazdag, zegzugos történetében. Az elfelejtettsége érdekelt, hogy ugyan pár utódnak rémlik, pár kutató tud róla – Erdész Ádám történész-levéltáros nélkül ez a félténypróza nem született volna meg –, alig van nyoma a neten, az Arcanumon, nem találtam róla fényképet. Elbeszélt nekem az életéből ezt-azt, én pedig összeraktam Kner Piroskát. Nem tudom, milyen volt, ilyen lett, részemről. Illetve olyan, amilyenné az olvasó megalkotja magában e könyv alapján.”

Az „emlékmondatok” varázslatos bepillantást adnak az ismeretlenség homályából éppcsak kiemelkedő nőalak, és családja, a nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába.

Kner Piroska könyvei

A két könyv kiállításában, küllemében is tisztelgés a Kner-család előtt. A két könyvet Kravjánszki Róbert által digitalizált Kner Antikva betűkből, Kozma Lajos díszítőelemeit felhasználva tervezte Pintér József, és a Gyomai Kner Nyomda nyomtatta és kötötte, ahogy annak idején történhetett volna.