Folsav kisokos
Mi a folsav?
A folsav vagy kémiai nevén pteroilglutaminsav (Pte-Glu1) a B-vitamin csoportba tartozó vegyület, amelyet 1941-ben Peterson izolált, éppen abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a Lactobacillus casei és más mikrobák táptalajon csak akkor szaporodtak, ha ahhoz máj- vagy élesztőkivonatot adtak. A folsav szerkezetét 1945-48-ban állapították meg (1).
A folsav a táplálékban túlnyomórészt egy, de akár hét glutamilgyököt tartalmazó formában, folátként fordul elő, felszívódásához ezt a hosszú láncot enzimek megrövidítik, és így a vékonybélből aktív módon szívódik fel (2). Természetes formában, azaz folátként rosszabb a biológiai hasznosulása, így bevezették az étrendi folát equivalens fogalmát (dietary folate equivalents, DFE)1 (2). A folsav képes passzív módon is felszívódni, ehhez azonban a szájon keresztüli folsav bevitelt százszorosára szükséges növelni, hogy kielégíthető legyen a napi szükséglet. A folátok természetes forrásai a zöldnövények, főzelékfélék, mint például a paraj, brokkoli, cukkini, zöldhüvelyű bab, kelbimbó, de nagy mennyiséget tartalmaz az élesztő, a máj és a tojássárgája is.
A folsav szerepe a szervezetben
A folsav a szervezetben sok enzim kofaktora (azaz nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az enzim kifejtse a hatását), alapvetően a DNS-szintézishez szükséges aktív formává való átalakulásához kobalamin, azaz B12-vitamin kell. A szervezet képes a folsavat tárolni, ez azonban csak néhány hónapra elég, ha nincs utánpótlás. Egy 1988-as szerves kémia tankönyv szerint táplálkozási hiánybetegségét nem észlelték, azonban ma már tudjuk, hogy nemcsak kialakulhat, hanem jellemző a folsavhiány, amely nemcsak vérszegénységként (megaloblastomás anaemia) jelenik meg. Mivel a folsav fundamentális szerepet tölt be a DNS szintézisben (1C metabolizmus kofaktora), így összefüggés van a DNS epigenetikai, környezet okozta változásainak aktivitása és a folsav ellátottság között (1-3). Ezt erősíti az a tény is, hogy a folsav alapvető szerepet tölt be a metionin ciklusban is (3,4). A vastagbél mikrobiom és a folsav (B2, B6, B12 vitaminok is) megfelelő ellátottsága kölcsönös kapcsolatban van egymással (4).
Bizonyított, hogy a magzati velőcső záródási rendellenesség kivédhető a kiegyensúlyozott étrend folsav kiegészítésével (5). Egy norvég tanulmány arra is rámutat, hogy a magzat neurológiai fejlődésében, így beszédzavarok kialakulásának megelőzésében is szerepe van az anyai folsavbevitelnek (6).
Mennyi folsavra van szükségünk?
A szükségletnek megfelelő étrendi folsavbevitel a hazai táplálkozási szokások mellett nem megvalósítható. Az OTÁP 2014-es átfogó felmérés kritikusan alacsonynak találta (átlag 169 μg/nap férfiak és 144 μg/nap nő) a folsavbevitelt. A legalacsonyabb értékek a 65 év feletti férfiak és a 18-24 év közötti nők körében voltak. A kutatás eredményei alapján a folsavbevitel jelentős részét a hazai lakosság a zöldség- és főzelékfélékből, a gabonafélékből, a tojásból és a tejtermékekből kapja meg (7).
A folsav ellátottságnak érzékeny jelzője a vér és a vörösvértestek folát koncentrációja (2).
A folsavbevitel európai és a hazai ajánlása 250 μg/nap folsav. Tervezett gyermekvállalás esetén, ideálisan a teherbe esés előtt 4 héttel már az étrendet javasolt folsavval kiegészíteni, mert az ajánlott beviteli érték 400 μg/nap. A várandóság első trimeszterében (12 hétig) 400 μg/nap folsav biztosítása nem csak a velőcső-záródási rendellenességet előzi meg, hanem a magzat idegrendszeri fejlődését is támogatja. Az ajánlott szükségleti értékek a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsav étrend-kiegészítők formájában biztosítható (5). Megállapítható, hogy a gyermektervezés és a várandóság első trimeszterében megemelt szükségleti érték nem fedezhető csupán étrendi foláttal, kiegészítésre van szükség.
- TÁBLÁZAT Ajánlott folát beviteli (ARs, average requirement) értékek EFSA alapján (2)
Korcsoport (év) | Folát (μg DFE/napa) |
1-3 | 90 |
4-6 | 110 |
7-10 | 160 |
11-14 | 210 |
15-17 | 250 |
≥ 18 | 250 |
várandóság | 400 |
szoptatás | 380 |
a DFE- dietary folate equivalents, étrendi folát equivalens
Probiotikumok szerepe a folsav ellátottságban
A bélrendszerünknek is szerepe van a folsav biztosításában. A probiotikus tejtermékek olyan hasznos baktériumokat (főleg lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekező rendszer épségét. Régóta ismert, a probiotikumok nem csak a szervezet immunrendszerének fő pillérei, hanem képesek többféle vitamin előállítására, például K-vitamin és számos B-vitamin (biotin, B3, folsav, B2, B1, B6, pantoténsav és B12) képzésére, így nagy szerepük lehet bizonyos hiánybetegségek elkerülésében, illetve mérséklésében. A leggyakrabban alkalmazott probiotikus baktériumok között nagy eltérések vannak a vitamintermelő képesség tekintetében. E szerint a probiotikumokban leggyakrabban használt Lactobacillus törzsek folsavtermelő képessége jellemzően alacsony, kivéve a L. plantarum törzset. Ezzel ellentétben a Bifidobacterium törzsek közül kettő, a B. bifidum és a B. infantis kifejezetten magas koncentrációban képesek a folsavtermelésére, míg a többi vizsgált törzs, a B. breve, a B. longum és a B. adolescentis valamelyest kevesebb vitamint „állít elő” (8-9). Erőteljes folsavtermelő képességgel rendelkezik a Streptococcus thermophilus is (10).
Mivel a folsavnak meghatározó szerepe van a várandós édesanyáknál a terhesség korai szakaszában, valamint a DNS képzésben, ezért a kutatások a baktériumok ez irányú szerepének tisztázásában is intenzíven folynak.
Hogyan tudjuk kielégíteni a folsavszükségletet?
Az étrendi folátbevitel növelése érdekében naponta kerüljön tányérunkra zöldség és főzelékféle. Magasabb folát tartalma van a káposztaféléknek (brokkoli, kelbimbó), parajnak, mangoldnak, a zöldleveles növényeknek (salátaféléknek), hüvelyeseknek. Kiemelkedő folát tartalmú még az élesztő, a máj, és a tojássárgája. Nagyobb folát tartalmúak a gabonacsírák is. Mivel bizonyos probiotikumok komolyan hozzájárulnak a folsavszükséglet biztosításhoz, ezért probiotikumot tartalmazó tejtermékeket érdemes naponta fogyasztani. Az étrendi folát felszívódása 30-70%-kal rosszabb, mint a szintetikus folsavé, ezért ez önmagában nem elegendő a folsav szükséglet fedezetéhez. Ennek értelmében étrendünket folsavval dúsított élelmiszerekkel egészíthetjük ki (11). Az Egyesült Államokban például 1998 óta kötelező a lisztek folsavval való dúsítása, melynek célja a velőcső záródási rendellenességek előfordulásának csökkentése. Ezt a módszert jelenleg a Föld mintegy 60 országában alkalmazzák (12). Magyarországon is forgalomba került folsavval dúsított búza finomliszt, azonban a NÉBIH ellenőrzése szerint a vizsgált tétel folsavtartalma a kimutatási határértéket sem érte el, miközben 250 µg/100 g hozzáadott folsavat jelöltek a terméken (13). Folsavval még a reggeliző pelyheket, müzliket is dúsítják.
Összefoglalásként elmondható, az ajánlott folsavszükséglet a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsavas étrend-kiegészítők felhasználásával fedezhető, különös tekintettel a gyermeket tervező és váró nőkre (5).
Felhasznált irodalom:
- Furka Á. Szerves Kémia. Tankönyv Kiadó. 1988;772-773.
- EFSA. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for folate. EFSA Journal. 2014;12(11):52-53.
- Kanherkar RR, Bhatia-Dey N, Csoka AB. Epigenetics across the human lifespan. Front Cell Dev Biol. 2014;2:49.
- Gurwara S, Ajami NJ, Jang A, Hessel FC, Chen L, Plew S, et al. Dietary Nutrients Involved in One-Carbon Metabolism and Colonic Mucosa-Associated Gut Microbiome in Individuals with an Endoscopically Normal Colon. Nutrients. 2019;11(3).
- A healthy way through pregnancy. 2016. Elérhető: https://www.eufic.org/en/healthy-living/article/a-healthy-way-through-pregnancy
- Roth C et al. (2011). Folic Acid Supplements in Pregnancy and Severe Language Delay in Children. JAMA 306(14):1566-1573.
- Schreiberné Molnár E, Nagy-Lőrincz Zs, Nagy Barbara, Bakacs M, Kis Orsolya, Sarkadi Nagy E, Martos É. Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014 V. A magyar lakosság vitaminbevitele. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1302–1313.
- Rossi M, Amaretti A, Raimondi S. Folate Production by Probiotic Bacteria. Nutrients. 2011; 3(1): 118–134 .
- Bailey RL, West Jr KP, Black RE. The Epidemiology of global micronutrient deficiencies. Ann Nutr Metab. 2015; 66:22–33.
- Tarrah A, de Castilhos J, Rossi RC, Duarte VDS, Ziegler DR, Corich V, et al. In vitro Probiotic Potential and Anti-cancer Activity of Newly Isolated Folate-Producing Streptococcus thermophilus Strains. Front Microbiol. 2018;9:2214.
- Nutrient bioavailability: Getting the most out of food. Food Today; 2010. Elérhető: https://www.eufic.org/en/food-today/article/nutrient-bioavailability-getting-the-most-out-of-food
- Liberato SC, Pinheiro-Sant’Ana HM. Fortification of industrialized foods with vitamins. Rev. Nutr. 2006; 19(2):215-231.
- NÉBIH. Búzafinomliszteket vizsgált a Nébih. Elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/buzafinomliszteket-vizsgalt-a-nebih
1 1 μg DFE = 1μg TÁPLÁLÉKBÓL SZÁRMAZÓ FOLÁT; 0.6μg DÚSÍTOTT ÉLELMISZEREKBŐL SZÁRMAZÓ VAGY A TÁPLÁLÉKKAL EGYÜTT ELFOGYASZTOTT ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐBŐL SZÁRMAZÓ FOLSAV; 0.5μg ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐBŐL SZÁRMAZÓ, ÉHGYOMORRA BEVETT FOLSAV