Minden alkalmazottjukat bejelentik a fővárosi éttermek(?)
Bár a fővárosban működő éttermi, mozgó vendéglátással foglakozó vállalkozások száma továbbra is csökken, az alkalmazotti létszám látványos növekedése azt mutatja, hogy az ágazatban visszaszorulóban van a feketén foglalkoztatás – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
A budapesti éttermeket és egyéb vendéglátó-ipari egységeket üzemeltető vállalkozások száma 2015 óta zsugorodik, ezzel párhuzamosan viszont az alkalmazottak száma enyhén emelkedett. Ennek ellenére a piaci szereplők és az elemzők egyaránt súlyos munkaerő-hiányról számoltak be, mivel igen nagy az elvándorlás a jól képzett szakácsok, de már az egyéb vendéglátó-ipari személyzet (pincérek, mosogatók, konyhai kisegítők) tekintetében is. Úgy látszik, hogy a növekvő munkaerő-szükséglet rákényszeríti a cégeket a feketén foglalkoztatás visszaszorítására, legalábbis erre következtethetünk a 2017–18-i létszámadatok vizsgálatából. Több mint 3400-zal több foglalkoztatottról számoltak be tavaly a fővárosi vendéglátó-ipari egységek, mint esztendővel előtte, és ez jóval nagyobb az előző évek létszám-bővülésénél. A vendéglátásban dolgozók nettó átlagkeresete a KSH közlése szerint 141 086 forint volt 2018-ban, ami a fővárosban némileg magasabb, de még mindig nem tekinthető versenyképesnek a nyugat-európai bérekhez mérten.
A megemelkedett bér- és járulékterheket az ágazat megnövekedett árbevétele fedezte. A vizsgált időszakban az összes árbevétel folyamatosan emelkedett, a legnagyobb mértékben éppen 2016–17-ben: a 2016-i 274 milliárd forintot sikerült 325 milliárd forint fölé tornászni 2017-ben.
Szintén a piac kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy mind a végrehajtások, mind a felszámolások aránya, ha csak kis mértékben is, de mérséklődött. Ugyanakkor a cégfluktuációs index értéke (bár szintén kis mértékben) csökkent 2017-ben, ám még mindig azt jelzi, hogy magas a turbulencia a budapesti vendéglátásban működő cégeknél.
Budapest turizmusának fejlődése, az áfa-csökkentés a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a piaci szereplőkre továbbra is béremelési nyomás nehezedik, ami negatívan hat a vállalkozások jövedelmezőségére.
