Válasszunk bátran szárított élelmiszert is!
Instant és instant között is van különbség
Nehéz hetekre készülünk. A boltokban hetek óta őrült felvásárlás folyik, kilószámra veszik a lisztet, cukrot. Miközben nagy eséllyel a következő hetekben nemcsak a mozgásterünk, hanem a napi mozgásadagunk is leszűkül, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mit és mennyit fogyasztunk, eltoljuk-e a táplálkozásunkat rossz irányba, amellyel nemcsak a súlyunkat, hanem az egészségi állapotunkat is kedvezőtlenül befolyásolhatjuk. Tartós élelmiszereket is igyekszünk beszerezni, de ezek esetében sem árt a körültekintő választás. Arról nem is beszélve, hogy korlátlan tárolási hely sem áll mindenki rendelkezésére, tehát egy ponton túl nem lehet és nem is érdemes még több könnyen romlandó alapanyagot beszerezni.
A szárítás az egyik legősibb tartósító eljárás
A szárított, instant élelmiszerektől sokan tartanak. A szárítás az egyik legősibb tartósító eljárás, melynek legegyszerűbb és kézzelfoghatóbb módja a napon történő szárítás. Ennek célja, hogy a víz kivonásával, mely a romlási folyamatokat felgyorsítaná, növeljük a termék eltarthatóságát. Senki nem akad fenn azon, hogy aszalt gyümölcsöket eszünk, hiszen így örülhetünk télen is a sárgabarack ízének, de sokan nem is gondolnák, hogy a mák, lencse és egyéb hüvelyesek, gabonafélék, fűszerek, teák, de még a kakaó és a kávébab élvezetét is a szárításnak, a vízelvonásnak köszönhetjük. Arra sem szoktunk gondolni, hogy a frissnek gondolt egzotikus gyümölcsök mekkora utat tettek meg, míg hozzánk érkeztek, pedig ezeket éppen ezért még éretlenül takarítják be, viszont így jóval kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, hiszen szállítás közben a vitamintartalom már nem nő, nem érik tovább.
Szárításra éppen ezért csakis a 100 %-osan érett terményeket, gyümölcsöket, zöldségeket használják, és a korszerű technológiai eljárásoknak köszönhetően ma már olyan kíméletes tartósítóipari eljárások állnak rendelkezésre, melyekkel sokkal jobban megőrizhetőek a beltartalmi értékek, mint a hagyományos konyhatechnika által. Sőt, ezek az eljárások már azt is tudják biztosítani, hogy az ételek az élvezeti értékükből se veszítsenek, hiszen jelentősen csökkenthető a szárítási idő és a hőmérséklet és megmaradhat a vitamintartalom olyan technológiák alkalmazásával, mint például a vákuumozás, vagy a fagyasztás, ahol a víztartalmat jégkristályok formájában távolítják el a friss növényekből.
Egyértelmű, ha valaki a saját kertjéből, frissen viheti be a terményeket, annak nincs párja. De ha erre nincs lehetőség, akkor vigyázni kell, hogy honnan szerezzük be a tányérra valót. A friss termények között is előfordulhat a szervezetre ártalmas, idegen anyag, salátalevelek között gyomnövény, köles között a mérgező csattanó maszlag, stb. A szigorú minőségbiztosításon átesett szárított élelmiszerek esetében ilyen nem fordulhat elő, hiszen a gyártóknak garantálniuk kell a megadott beltartalmi értékeket, továbbá az egészségre ártalmas anyagokat is ki kell szűrniük.
A por állagú kivonatok természetesen ugyanúgy tartalmazzák a szervezetünk számára értékes anyagokat, és ez a gyógynövényes kivonatokhoz hasonlóan az élelmiszereknél is így van.
Teljes értékű étkezések tasakba zárva
„A modern szárítási eljárások hosszan eltartható, magas minőségű funkcionális termékeket hoznak létre, amely egy teljesen más kategória, mint a korábbi instant termékek” – mondja Tomán Szabina, a Toman Lifestyle vállalat tulajdonosa, a Toman életmódprogram megalkotója. – „Bátran merem ajánlani a Toman leveseit, sós ételeit, desszertjeit, azoknak, akik szeretnének tápanyagokban gazdag élelmiszereket fogyasztani a kényszerű bezártság idején is. Több hónapra való készletünk van, hosszú szavatossági lejáratú termékekből, jó megoldás ez azoknak, akik szeretnék megoldani a napi egészséges fehérjebevitelt, mindezt úgy, hogy közben nem kockáztatnák családjuk egészségét és saját egészségüket rendszeres bevásárlásokkal. Honlapunkon webshop működik, a Toman Szalonokban pedig országszerte tanácsadóink állnak telefonon, emailen rendelkezésre.”
A cikk az Expedit Nodum táplálkozástudományi kutatócsapat támogatásával készült.
www.tomandiet.com
