Szerencs városára száll a Szerencsi kakaó védjegye
Stratégiai szerepet tölt be a hazai élelmiszeripar a magyar gazdaságban, és míg tavaly éves szinten 7 százalékkal, az idei év első kilenc hónapjában 13,5 százalékkal nőtt az ágazat termelési értéke – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, kedden Szerencsen a védjegyhasználati megállapodás aláírásán, amelyről az Agrárminisztérium (AM) közleményben tájékoztatta az MTI-t.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerencs városában évszázados múltra tekint vissza a cukor- és édesipar. Néhány klasszikus termék a mai napig kapható, úgy, mint a Szerencsi Retró szelet, a Macskanyelv, az Állat ABC és Vár csokoládék, valamint a különleges, kézzel készített konyakmeggy. Ezen termékek immár a Szerencsi Bonbon Kft.-hez kötődnek, mely 1996-os alapításától kezdve azért dolgozik, hogy a nagy szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó helyi édességgyártást megmentsék, és ezzel együtt ápolják és öregbítsék a város hírnevét – tette hozzá.
Nagy István emlékeztetett, 2018 decemberében jelentették be, hogy az édességtermékek vonatkozásában a Szerencsi védjegy használatát a Nestlé átengedi a Szerencsi Bonbon Kft számára. Így ismerve el azt a szolgálatot, amit a vállalkozás a szerencsi édességgyártás tradíciójának megőrzése érdekében végez. A miniszter közölte, hogy most újabb döntés született, a nemzetközi vállalat ugyanis a Szerencsi védjegy használatát és a márkához kötődő „piros masnis cica” ábrás védjegy tulajdonjogát átadja Szerencs városának, a település pedig annak használatát ingyenesen biztosíthatja a Szerencsi Bonbon Kft. számára.
Kifejtette: a családi vállalkozás jelenleg három telephelyen 150 főt foglalkoztat, de a Szerencsi csokoládé védjegyének használatával és a hozzáadott érték üzleti eredményeivel, akár további munkahelyeket is teremthet.
Nagy István arról is beszélt, hogy a magyar élelmiszeriparban nagyjából 11 ezer termékvédjegy van, emellett több mint negyven, minőséget tanúsító védjegy. Ezek kiemelt szereppel bírnak, hiszen a márkanév, a logó, a színhasználat mind-mind azt a célt szolgálják, hogy az adott termékek egyediek, könnyen megkülönböztethetők legyenek – illetve garanciát jelentsenek a minőségre. A Szerencsi ezt már csaknem 100 éve tudatosan használja termékei megkülönböztetésére, így ha bárki meglátta és a mai napig meglátja a levédett logót, a különböző ábrákat, akkor biztos lehet abban, hogy a megszokott minőséget fogja kapni a pénzéért – hangsúlyozta a tárcavezető az AM közleménye szerint.
A Nestlé Hungária az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Nestlé 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. A vállalat Magyarországon három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában összesen több mint 2400 embert foglalkoztat.
Noszek Péter ügyvezető igazgató a közleményben tájékoztatott arról, hogy a Nestlé szerencsi gyárának éves kapacitása meghaladja a 40 ezer tonnát, amivel a gyár a Nestlé meghatározó, 30 exportpiacot ellátó kávé- és kakaóitalpor gyártási központja Kelet-Közép-Európában.
Az elmúlt években a Nestlé 9 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre a térségben, amelynek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította. A 2021 őszén bejelentett büki beruházásával a cég már 185 milliárd forintot meghaladó értékben fektet be, és továbbra is hosszú távú magyarországi jelenléttel tervez.
A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
