Kecskepásztor vette észre, ma az egész világ imádja – Éljen a kávé világnapja!
Pozitív töltés a léleknek, extra üzemanyag a testnek
A kávé közkedvelt ital a világ minden országában, így nem csoda, ha ennek az élénkítő italnak is van világnapja. Bár ennek az időpontjában vannak különbségek, a legtöbb helyen, így nálunk, Magyarországon is szeptember 29-ét tekintik a nemzetközi kávénapnak.
A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg, 1983-ban, hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én ez a gőzölgő, forró italt, amelynek felfedezése feltételezések szerint egészen a XIV. századra nyúlik vissza. Ekkor történt, hogy egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, hogy ha a kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a titokzatos bogyókat, elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró főzetet készítettek belőle, így született meg a kávé.
A török megszállástól az énidőig
Magyarországon valószínűleg a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt el a kávé, de az első kávéházak megnyitására 1714-ig várni kellett. Onnantól viszont a kávézásnak hagyománya lett, a kávézók szellemi és művészeti központokká váltak. Hogy mitől ilyen népszerű a kávé, azt nehéz lenne megmondani, de Szabó László szerint – akit sokan csak „Kávés Laciként” ismernek – az elmúlt 20 évben sokat fejlődött a kávéfogyasztás kultúrája.
„Nem kevés munka van abban, hogy ne csak egy kötelező napi rutinként tekintsünk a kávézásra. Ám még így is idő kell ahhoz, hogy minél több embernek 5-15 perc énidőt jelentsen a kávézás. Az lenne a cél, hogy a kávé értékét ne pénzben fejezzük ki, hanem az egyén számára nyújtott élmény alapján” – véli a „Kávéztasd a dokit!” kampány kitalálója.
Ne csak elviseljük, szeressük!
A kávé pozitív és/vagy negatív hatásait a mai napig vizsgálják a tudósok, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy a jó kávé és a mértékletes kávéfogyasztás hozzátesz a mindennapjainkhoz.
„Rengetegszer hallom panaszként, hogy »ég a gyomrom«, »fáj a fejem«, »rosszul érzem magam«, »túlpörgök«, ezért inkább »köszönöm, nem kérek kávét«. Jó hírem van ezeknek az embereknek: léteznek olyan kávék, amelyeknél nem jelentkeznek ezek a panaszok. Csak keresni kell, és meglesz a megoldás. Azért is fontos a minőségi kávé fogyasztása, mert hogyan is beszélhetnénk bármilyen énidőről, élvezetről, lelki feltöltődésről, ha az elfogyasztott kávé csupán arra jó, hogy beindítsa a reggeli folyamatokat, esetleg az ízét is inkább csak elviseljük, mint szeretjük? A tanácsom az, hogy szeressük!” – tette hozzá Szabó László, aki folyamatosan a megújuláson gondolkozik. Jelenleg Boronkay Péter hétszeres világbajnok, kilencszeres Európa-bajnok magyar paralimpikonnal dolgozik együtt, egy új, közös kávémárka kialakításán.
Ha nem ízlik, nem bennünk van a hiba
A mostani trend kétségtelenül a kapszulás kávé. Kávés Laci szerint ez éppen az egyszerűsége és a „tisztasága” miatt van. A legfontosabb mégis az, hogy mindig a minőségi kávéfogyasztásra törekedjünk.
„Fontos azt is megjegyezni, hogy ha nem ízlik egy drága kávé, nem biztos, hogy magunkban kell keresni a hibát. Ahogyan akkor sem kell az embernek a kardjába dőlni, ha ízlik neki egy olcsóbb kategóriájú kávé. Éljük meg a kávéval töltött időt. Legyen ez egy pozitív töltés a léleknek, és ne csak egy extra üzemanyag a testünknek. Ha sok embernek lesz igénye a jó kávéra, az valódi piacot teremt az olyan pörkölőknek, kávéforgalmazóknak is, akiknek az ár eddig másodlagos volt” – tette hozzá az X-Presso Coffee webshop tulajdonosa, aki tavaly a #kaveztasdadokit akcióval az egészségügyi dolgozóknak csalt mosoly az arcára, idén pedig az #ujrakezdes kampánnyal a vendéglátós szektort segítette.
