Januártól kezdődik a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtése az országban
Fokozatosan bevezetik januártól a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését Magyarországon, a szolgáltatás, amit önkéntes jelleggel lehet igénybe venni, első körben országszerte 14 települést érint – közölte a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) hétfőn az MTI-vel.
A 14 város – Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, Békés – társasházi övezeteiben induló rendszert a MOHU és szerződéses partnerei működtetik.
A közlemény szerint a programban részt vevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely könnyen kezelhető, valamint szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni a meghatározott napokon.
A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is.
Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatók, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot. A bedobható élelmiszerek listája a https://mohu.hu/biohulladek oldalon is megtalálható – ismertette a MOHU.
Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ennek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék csaknem kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően, a fennmaradó rész lerakókba vagy égetőkbe kerül. A hazai települési hulladéknak 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki.
A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogáz üzemben képződő maradék ráadásul kiváló komposztanyagot képez a mezőgazdaság számára.
Az első körben kijelölt településeken januárban a szolgáltatók megkezdik a gyűjtőedények kiosztását, majd szemléletformáló kampányban ismertetik a részletes tudnivalókat, várhatóan márciusra minden kijelölt társasházban elindul a tényleges begyűjtés.
Számítások szerint az érintett településeken a keletkező ételhulladék 75 százaléka kerül majd csak a lakosok által kihelyezésre.
Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója a háttérbeszélgetésen elmondta, a biohulladék-gyűjtés második fázisát 2025-ben indítanák.
A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre a meglévő, és arra alkalmas kukásautókkal gyűjtik be a barna kukákat, de vizsgálják annak a lehetőségét, hogy olyan járműveket szerezzenek be, amelyek az ürítés mellett alkalmasak a gyűjtőedény mosására is.
A biohulladék-begyűjtési szolgáltatás a lakosság számára ingyenes – mondta Pethő Zsolt.
Elhangzott az is, hogy a Magyarországon működő 80 bioüzemből 8-cal van jelenleg szerződés a biohulladék hasznosítására.
