Folsav kisokos

by · Published · Updated

Mi a folsav?

A folsav vagy kémiai nevén pteroilglutaminsav (Pte-Glu1) a B-vitamin csoportba tartozó vegyület, amelyet 1941-ben Peterson izolált, éppen abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a Lactobacillus casei és más mikrobák táptalajon csak akkor szaporodtak, ha ahhoz máj- vagy élesztőkivonatot adtak. A folsav szerkezetét 1945-48-ban állapították meg (1).

A folsav a táplálékban túlnyomórészt egy, de akár hét glutamilgyököt tartalmazó formában, folátként fordul elő, felszívódásához ezt a hosszú láncot enzimek megrövidítik, és így a vékonybélből aktív módon szívódik fel (2). Természetes formában, azaz folátként rosszabb a biológiai hasznosulása, így bevezették az étrendi folát equivalens fogalmát (dietary folate equivalents, DFE)1 (2). A folsav képes passzív módon is felszívódni, ehhez azonban a szájon keresztüli folsav bevitelt százszorosára szükséges növelni, hogy kielégíthető legyen a napi szükséglet. A folátok természetes forrásai a zöldnövények, főzelékfélék, mint például a paraj, brokkoli, cukkini, zöldhüvelyű bab, kelbimbó, de nagy mennyiséget tartalmaz az élesztő, a máj és a tojássárgája is.

A folsav szerepe a szervezetben

A folsav a szervezetben sok enzim kofaktora (azaz nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az enzim kifejtse a hatását), alapvetően a DNS-szintézishez szükséges aktív formává való átalakulásához kobalamin, azaz B12-vitamin kell. A szervezet képes a folsavat tárolni, ez azonban csak néhány hónapra elég, ha nincs utánpótlás. Egy 1988-as szerves kémia tankönyv szerint táplálkozási hiánybetegségét nem észlelték, azonban ma már tudjuk, hogy nemcsak kialakulhat, hanem jellemző a folsavhiány, amely nemcsak vérszegénységként (megaloblastomás anaemia) jelenik meg. Mivel a folsav fundamentális szerepet tölt be a DNS szintézisben (1C metabolizmus kofaktora), így összefüggés van a DNS epigenetikai, környezet okozta változásainak aktivitása és a folsav ellátottság között (1-3). Ezt erősíti az a tény is, hogy a folsav alapvető szerepet tölt be a metionin ciklusban is (3,4). A vastagbél mikrobiom és a folsav (B2, B6, B12 vitaminok is) megfelelő ellátottsága kölcsönös kapcsolatban van egymással (4).

Bizonyított, hogy a magzati velőcső záródási rendellenesség kivédhető a kiegyensúlyozott étrend folsav kiegészítésével (5). Egy norvég tanulmány arra is rámutat, hogy a magzat neurológiai fejlődésében, így beszédzavarok kialakulásának megelőzésében is szerepe van az anyai folsavbevitelnek (6).

Mennyi folsavra van szükségünk?

A szükségletnek megfelelő étrendi folsavbevitel a hazai táplálkozási szokások mellett nem megvalósítható. Az OTÁP 2014-es átfogó felmérés kritikusan alacsonynak találta (átlag 169 μg/nap férfiak és 144 μg/nap nő) a folsavbevitelt. A legalacsonyabb értékek a 65 év feletti férfiak és a 18-24 év közötti nők körében voltak. A kutatás eredményei alapján a folsavbevitel jelentős részét a hazai lakosság a zöldség- és főzelékfélékből, a gabonafélékből, a tojásból és a tejtermékekből kapja meg (7).

A folsav ellátottságnak érzékeny jelzője a vér és a vörösvértestek folát koncentrációja (2).

A folsavbevitel európai és a hazai ajánlása 250 μg/nap folsav. Tervezett gyermekvállalás esetén, ideálisan a teherbe esés előtt 4 héttel már az étrendet javasolt folsavval kiegészíteni, mert az ajánlott beviteli érték 400 μg/nap. A várandóság első trimeszterében (12 hétig) 400 μg/nap folsav biztosítása nem csak a velőcső-záródási rendellenességet előzi meg, hanem a magzat idegrendszeri fejlődését is támogatja. Az ajánlott szükségleti értékek a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsav étrend-kiegészítők formájában biztosítható (5). Megállapítható, hogy a gyermektervezés és a várandóság első trimeszterében megemelt szükségleti érték nem fedezhető csupán étrendi foláttal, kiegészítésre van szükség.

  1. TÁBLÁZAT Ajánlott folát beviteli (ARs, average requirement) értékek EFSA alapján (2)
Korcsoport (év) Folát (μg DFE/napa)
1-3 90
4-6 110
7-10 160
11-14 210
15-17 250
≥ 18 250
várandóság 400
szoptatás 380

a DFE- dietary folate equivalents, étrendi folát equivalens

Probiotikumok szerepe a folsav ellátottságban

A bélrendszerünknek is szerepe van a folsav biztosításában. A probiotikus tejtermékek olyan hasznos baktériumokat (főleg lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekező rendszer épségét. Régóta ismert, a probiotikumok nem csak a szervezet immunrendszerének fő pillérei, hanem képesek többféle vitamin előállítására, például K-vitamin és számos B-vitamin (biotin, B3, folsav, B2, B1, B6, pantoténsav és B12) képzésére, így nagy szerepük lehet bizonyos hiánybetegségek elkerülésében, illetve mérséklésében. A leggyakrabban alkalmazott probiotikus baktériumok között nagy eltérések vannak a vitamintermelő képesség tekintetében. E szerint a probiotikumokban leggyakrabban használt Lactobacillus törzsek folsavtermelő képessége jellemzően alacsony, kivéve a L. plantarum törzset. Ezzel ellentétben a Bifidobacterium törzsek közül kettő, a B. bifidum és a B. infantis kifejezetten magas koncentrációban képesek a folsavtermelésére, míg a többi vizsgált törzs, a B. breve, a B. longum és a B. adolescentis valamelyest kevesebb vitamint „állít elő” (8-9). Erőteljes folsavtermelő képességgel rendelkezik a Streptococcus thermophilus is (10).

Mivel a folsavnak meghatározó szerepe van a várandós édesanyáknál a terhesség korai szakaszában, valamint a DNS képzésben, ezért a kutatások a baktériumok ez irányú szerepének tisztázásában is intenzíven folynak.

Hogyan tudjuk kielégíteni a folsavszükségletet?

Az étrendi folátbevitel növelése érdekében naponta kerüljön tányérunkra zöldség és főzelékféle. Magasabb folát tartalma van a káposztaféléknek (brokkoli, kelbimbó), parajnak, mangoldnak, a zöldleveles növényeknek (salátaféléknek), hüvelyeseknek. Kiemelkedő folát tartalmú még az élesztő, a máj, és a tojássárgája. Nagyobb folát tartalmúak a gabonacsírák is. Mivel bizonyos probiotikumok komolyan hozzájárulnak a folsavszükséglet biztosításhoz, ezért probiotikumot tartalmazó tejtermékeket érdemes naponta fogyasztani. Az étrendi folát felszívódása 30-70%-kal rosszabb, mint a szintetikus folsavé, ezért ez önmagában nem elegendő a folsav szükséglet fedezetéhez. Ennek értelmében étrendünket folsavval dúsított élelmiszerekkel egészíthetjük ki (11). Az Egyesült Államokban például 1998 óta kötelező a lisztek folsavval való dúsítása, melynek célja a velőcső záródási rendellenességek előfordulásának csökkentése. Ezt a módszert jelenleg a Föld mintegy 60 országában alkalmazzák (12). Magyarországon is forgalomba került folsavval dúsított búza finomliszt, azonban a NÉBIH ellenőrzése szerint a vizsgált tétel folsavtartalma a kimutatási határértéket sem érte el, miközben 250 µg/100 g hozzáadott folsavat jelöltek a terméken (13). Folsavval még a reggeliző pelyheket, müzliket is dúsítják.

Összefoglalásként elmondható, az ajánlott folsavszükséglet a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsavas étrend-kiegészítők felhasználásával fedezhető, különös tekintettel a gyermeket tervező és váró nőkre (5).

Felhasznált irodalom:

  1. Furka Á. Szerves Kémia. Tankönyv Kiadó. 1988;772-773.
  2. EFSA. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for folate. EFSA Journal. 2014;12(11):52-53.
  3. Kanherkar RR, Bhatia-Dey N, Csoka AB. Epigenetics across the human lifespan. Front Cell Dev Biol. 2014;2:49.
  4. Gurwara S, Ajami NJ, Jang A, Hessel FC, Chen L, Plew S, et al. Dietary Nutrients Involved in One-Carbon Metabolism and Colonic Mucosa-Associated Gut Microbiome in Individuals with an Endoscopically Normal Colon. Nutrients. 2019;11(3).
  5. A healthy way through pregnancy. 2016. Elérhető: https://www.eufic.org/en/healthy-living/article/a-healthy-way-through-pregnancy
  6. Roth C et al. (2011). Folic Acid Supplements in Pregnancy and Severe Language Delay in Children. JAMA 306(14):1566-1573.
  7. Schreiberné Molnár E, Nagy-Lőrincz Zs, Nagy Barbara, Bakacs M, Kis Orsolya, Sarkadi Nagy E, Martos É. Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014 V. A magyar lakosság vitaminbevitele. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1302–1313.
  8. Rossi M, Amaretti A, Raimondi S. Folate Production by Probiotic Bacteria. Nutrients. 2011; 3(1): 118–134 .
  9. Bailey RL, West Jr KP, Black RE. The Epidemiology of global micronutrient deficiencies. Ann Nutr Metab. 2015; 66:22–33.
  10. Tarrah A, de Castilhos J, Rossi RC, Duarte VDS, Ziegler DR, Corich V, et al. In vitro Probiotic Potential and Anti-cancer Activity of Newly Isolated Folate-Producing Streptococcus thermophilus Strains. Front Microbiol. 2018;9:2214.
  11. Nutrient bioavailability: Getting the most out of food. Food Today; 2010. Elérhető: https://www.eufic.org/en/food-today/article/nutrient-bioavailability-getting-the-most-out-of-food
  12. Liberato SC, Pinheiro-Sant’Ana HM. Fortification of industrialized foods with vitamins. Rev. Nutr. 2006; 19(2):215-231.
  13. NÉBIH. Búzafinomliszteket vizsgált a Nébih. Elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/buzafinomliszteket-vizsgalt-a-nebih

1 1 μg DFE = 1μg TÁPLÁLÉKBÓL SZÁRMAZÓ FOLÁT; 0.6μg DÚSÍTOTT ÉLELMISZEREKBŐL SZÁRMAZÓ VAGY A TÁPLÁLÉKKAL EGYÜTT ELFOGYASZTOTT ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐBŐL SZÁRMAZÓ FOLSAV; 0.5μg ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐBŐL SZÁRMAZÓ, ÉHGYOMORRA BEVETT FOLSAV

Tags: