Fókuszban az élelmiszer
A biztonságos élelmiszerellátást érintő kérdéseket járta körül a IV. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencia
A jelenlegi, sorozatos válságokkal (kezdetben a koronavírus-járvánnyal, majd a jelentős energiadrágulással) sújtott időszak mutatott arra rá, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy Magyarország önellátó az élelmiszertermelés terén – hangzott el a IV. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencián. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett idei fórum azt a kérdést járta körül, hogy az utóbbi időszak energiaválsága, valamint a hosszú ideje fenyegető, de napjainkban már egyre súlyosabb következményekkel járó klímaváltozás mekkora kihívást jelent az ország mezőgazdasága és élelmiszeripara számára.
Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát, amely a jászsági cégek, illetve települések vezetői számára biztosít fórumot a kistérség gazdaságának fejlődési irányainak kijelölésére. Az első ízben 2017-ben megtartott fórum témájául ezúttal az élelmiszerellátás biztonságát övező aktuális kérdések szolgáltak.
A konferenciát szervező, alapításának 25. évfordulóját tavaly ünneplő Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: az egyre súlyosabb következményekkel járó klímaváltozás, a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború által felgyorsított energiaáremelkedés jelentősen befolyásolják az élelmiszerellátás biztonságát. „A közeli jövő egyik legmeghatározóbb kérdése az lesz, hogy miként biztosítható a világ, s azon belül Magyarország megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel való ellátása” – mondta Rédei István.
Dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal főispánja elmondta: a konferencia témája különösen aktuálissá vált napjainkban. Az agrárium és az élelmiszeripar a jelenlegi nehéz időszak ellenére is talpon fog maradni – jelentette ki.
Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország önellátó az élelmiszer-termelés terén, azonban ez nem magától értetődő dolog. „Ebben a hazai agrárium, élelmiszeripar szerepelőnek komoly munkája van” – jegyezte meg. A klímaváltozás mezőgazdaságot érintő következményeivel kapcsolatban – amely téma a dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége mellett zajló konferencia első blokkját tette ki – az államtitkár kihangsúlyozta: az idei évben történelmi aszály sújtotta Magyarországot, amit a Jászság is megszenvedett, hiszen gazdaságának egyik alappillérét az agrárium és az élelmiszeripar jelenti. „Eddig a klímaváltozást középtávú kihívásnak gondoltuk, azonban mára kiderült: azonnali lépésekre van szükség annak kezeléséhez” – mondta. Az idei nyáron tapasztalt rendkívüli szárazság mértékével kapcsolatban kiemelte: a szélsőséges időjárás augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek mintegy 80 százalékát érintette súlyos mértékben, ami miatt például kukoricából nettó importőr lesz az ország.
Az aszályos időszakok kezelését célzó öntözésfejlesztésekről, vízvisszatartási megoldásokról szólva Lóczi Miklós, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: cége zárt rendszerű öntözés kialakítását tervezi, ami sokmilliárdos beruházás lesz, azonban szerinte „nincsen más megoldás, ebbe bele kell vágni”. Emellett úgy véli, hogy jelentős potenciál rejlik a biogáz-üzemek létesítésében is. Lenne hova fejlődni e téren, ugyanis a biogáz jelenleg még csak a töredékét teszi ki a megújulóenergia-termelésnek – mondta ezzel kapcsolatban Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője, aki kiemelte: az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékát kitevő mezőgazdaságban külön kihívást jelent, hogy a szektorban nő az emisszió mértéke főként a műtrágyahasználat és a szarvasmarha-tenyésztés miatt. A szakértő kitért arra is, hogy Magyarország a 2050-re történő nettó nulla kibocsátási cél mellett azt vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az emisszió mértékét 1990-hez képest. Ezt azonban az Egyensúly Intézet nem tartja elég ambiciózus célnak.
A konferencia második blokkjában az élelmiszertermelő és -feldolgozó cégeket érintő kihívásokat, főként az elszálló energiaárak kérdést járták körül az előadók. Sütő Gábor, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi igazgatója kiemelte: a malomipart az energiaár-növekedés kiemelten sújtja, amit szerinte a termelés optimalizálásával lehet kezelni. Ilonka Boldizsár, a Sütőház Kft. stratégiai igazgatója kihangsúlyozta: a hazai sütőipari vállalkozások az energia- és bérköltségek növekedése miatt a túlélésükért küzdenek, a pékségek jelentős része zárhat be. „Eddig havi 1,8 millió forintot fizettünk a gázért, ez most felment 22 millióra” – érzékeltette saját cége esetében, mekkora terhet jelent az energiaárak elszállása. Egyben kiemelte: a kialakult gazdasági helyzetben a kenyérfogyasztás csökkenésére, a sütőipari termékek fogyasztásának átrendeződésére lehet számítani. „Az olcsóbb termékek felé tolódik majd el a kereslet, a kakaós csiga is luxuscikk lesz” – tette hozzá.
A Sütőház vezetőjének szavait erősítette meg Mezei János, a CO-OP Star Zrt. kereskedelmi igazgatójának előadása, amely a konferencia harmadik – a fogyasztói trendek változását áttekintő – blokkjában hangzott el. Idézte azokat a kutatási eredményeket, miszerint az energiaárak emelkedésénél is jobban aggódnak az élelmiszerárak növekedése miatt a magyarok. Felmérések szerint az amúgy is árérzékeny hazai fogyasztók számára a termékek ára a mostani helyzetben még fontosabb tényezővé vált. Ez annyiban nem meglepő, hogy a szeptemberi éves 22,1 százalékos inflációval szemben a boltok polcain tapasztalható áremelkedés mértéke 34,3 százalékot tesz ki a Mezei János által ismertetett adatok szerint. A COOP üzleteinek forgalmi összetétele is azt mutatja, hogy a vásárlók inkább az akciós és a kedvező ár/érték arányú sajátmárkás termékeket választják.
Ahhoz, hogy sikeresen helytálljunk a gyorsan változó világban, versenyképes tudásra van szükség, éppen ezért az oktatás szerepe az élelmiszeripar munkaerő-utánpótlásában is meghatározó szereppel bír – mondta Nyitrainé dr. Sárdy Diána. A Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem (MATE) Budai Campusának főigazgatója hozzátette: a piaci igényeknek megfelelően 2019-től átalakították az élelmiszermérnök-képzést: a modern táplálkozástudomány elveinek megfelelően például az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretanyag is helyet kapott a tantervben, ahogyan a digitalizáció és a precíziós eszközök alkalmazásának kiaknázási lehetőségei is.
A konferenciának otthont adó Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, dr. Pajtókné dr. Tari Ilona is kihangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés során kiemelt hangsúlyt kap, hogy a jövő oktatói hatékonyan tudják átadni a tudatos szemléletmódot többek között a táplálkozás és az energiafelhasználás terén. Dr. Palkovics András, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának dékánja pedig a modern kertészeti termékfeldolgozás és energiafelhasználás összefüggéseiről tartott előadást.
