Az édességgyártók 10 milliárd forint feletti forgalomra számítanak decemberben
A szezonális édességek forgalma 2-3 százalékos bővüléssel, 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a tavalyi 250 milliárd forintos rekord után idén közelíthet a 260 milliárd forint felé – mondta a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke csütörtökön, Budapesten egy szakmai rendezvényen.
Sánta Sándor az Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban címmel rendezett konferencián elmondta, hogy a szezonális édességek mennyisége stagnál, az árbevétel növekedése annak az eredménye, hogy a minőség irányába mozdul el a piac. A legnépszerűbb szezonális édesség a csokoládémikulás és a szaloncukor, becslései szerint előbbiből közel 700 tonnás mennyiség mellett 4 milliárd forint feletti árbevétel várható, utóbbiból 3500 tonna mellett az árbevétel 6,5 milliárd forint lehet.
A szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek. A vásárlók több mint fele a zselés szaloncukrot választja. Egy kilogramm szaloncukor már 799 forinttól is kapható, a prémium kategóriájúak ára dobozonként elérheti a 3000 forintot, de kilogrammonként akár a 10 ezer forintos árat is.
A csokoládés adventi kalendáriumokból évente 350 ezret értékesítenek. A szezonális termékek szinte felét a hipermarketekben szerzi be a lakosság – fűzte hozzá.
A 1992-ben alapított szakszövetségnek 24 vállalat a tagja, amelyek a piac 80-85 százalékát adják – közölte Sánta Sándor.
Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában elmondta: a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat. A szakágazat árbevétele tavaly meghaladta a 211 milliárd forintot, a nyereség pedig a 9 milliárd forintot.
Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült: az ágazat teljes árbevétele mintegy 50 százalékkal emelkedett, az export aránya az élelmiszeripari fejlesztési stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően szintén dinamikusan nőtt. Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető. Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig 2014-től több mint 300 milliárd forint áramlott az ágazatba részben hazai, részben uniós forrásból.
Az államtitkár szerint az unió új, 2021-2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell, hogy kapjon az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezetterhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.
