Ajánlott folyadékbevitel

by · Published · Updated

Az általános folyadékbeviteli ajánlásokat korcsoportokra és nemre lebontva adják meg. A pontos folyadékszükségletet azonban egyénenként kell meghatározni, hiszen rengeteg plusz tényező függvénye, mint például a testtömeg, egészségi állapot, környezeti feltételek, fizikai aktivitás.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása alapján mérsékelt aktivitás és a külső hőmérséklet mellett a felnőtt nők folyadékszükséglete 2 l/nap, a felnőtt férfiaké pedig 2,5 l/nap. Ez a mennyiség magában foglalja az összes italból és ételből bevitt vízmennyiséget. Az EFSA külön ajánlást tesz életkoronként a gyermekek, serdülők esetében, illetve terhes és szoptató nők számára. A terhesség ideje alatt naponta extra 300 ml-t, szoptatás esetén plusz 700 ml-t javasolnak (1).

A felnőtteknek szóló OKOSTÁNYÉR® ajánlásai alapján napi 8 pohár (1 pohár=2-2,5 dl) folyadék elfogyasztása javasolt. A 6-17 éveseknek szóló OKOSTÁNYÉR® szintén 8 pohárban határozza meg az ajánlott mennyiséget, de a pohár mérete 1,5-3 dl. Az OKOSTÁNYÉR® önálló honlapján keresztül a szülők egy energiaigény kalkulátor és élelmiszer adagolási útmutató segítségével meg tudják határozni gyermekük pontosabb szükségletét. A 8 pohárnyi folyadékból legalább 5 pohárnyinak ivóvíznek (csapvíz, ásványvíz) kell lennie, ez alkalmas leginkább a folyadék nagyobb mennyiségű pótlására, hiszen energiamentes, könnyen hozzáférhető és legjobban oltja a szomjat. Növelhetjük a folyadékbevitelt a víz ízesítésével például citromlével, mentalevéllel, citromfűvel, készíthetünk cukor, méz nélkül natúr gyümölcsteát. Gyümölcs- és zöldséglevek, cukortartalmú teák, üdítőitalok, turmixok, tejes italok (pl. kakaó, tejeskávé) csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben fogyaszthatóak.

Edzés során, lázas állapotban, hányás, hasmenés esetén, illetve nagy melegben növekszik a folyadékszükséglet, ilyen esetekben különösen oda kell figyelni a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztásra, illetve az ásványi anyagok pótlására is. E mellett ügyeljünk a csecsemők, gyermekek és idősek megfelelő ivására is, akik hajlamosabbak a kiszáradásra (3).

Napi folyadékbevitelünk nagy részének biztosítására legalkalmasabb tehát a csapvíz és az ásványvíz. Ebben a hírlevélben ismerkedjünk meg részletesebben az ásványvizekkel.

Felhasznált irodalom

  1. EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition, and Allergies (NDA). Scientific Opinion on Dietary Reference Values for water. 2010. Elérhető: https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2010.1459) (2020.06.14.)
  2. European Hydration Institute. Hydration. The importance of hydration. Elérhető: https://www.europeanhydrationinstitute.org/hydration (2020.06.14.)
  3. European Hydration Institute. Hydration and Diet. Elérhető: https://www.europeanhydrationinstitute.org/hydration_and_diet/ (2020.06.14.)
  4. Littlejohns T. et al. Fluid Intake and Dietary Factors and the Risk of Incident Kidney Stones in UK Biobank: A Population-based Prospective Cohort Study. 2019. DOI: 10.1016/j.euf.2019.05.002
  5. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ). Ásványvizeink Elérhető: https://asvanyvizek.hu/mit-kell-tudni-az-asvanyvizrol/asvanyvizeink/ (2020.06.14.)
  6. 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól. Elérhető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400065.fvm (2020.06.14.)
  7. Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség. Mit kell tudni az ásványvízről? Elérhető: https://asvanyvizek.hu/mit-kell-tudni-az-asvanyvizrol/ (2020.06.24.)
  8. A BIZOTTSÁG 432/2012/EU RENDELETE a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról 2012.
  9. Rodler I, Új tápanyagtáblázat. 2005
  10. Greupner T., Schneider I., et al. Calcium Bioavailability from Mineral Waters with Different Mineralization in Comparison to Milk and a Supplement. 2017
  11. Vannucci L., Fossi C., et al. Calcium Intake in Bone Health: A Focus on Calcium-Rich Mineral Waters. Nutrients. 2018. doi: 10.3390/nu10121930
  12. Schneider I., Greupner T., and Hahn A. Magnesium bioavailability from mineral waters with different mineralization levels in comparison to bread and a supplement. Food Nutr Res. 2017
  13. Quattrini S., Pampaloni B., and Luisa Brandi M. Natural mineral waters: chemical characteristics and health effects. Clin Cases Miner Bone Metab. 2016 Sep-Dec; 13(3): 173–180. doi: 10.11138/ccmbm/2016.13.3.173
  14. Jiang L., et al. Magnesium Levels in Drinking Water and Coronary Heart Disease Mortality Risk: A Meta-Analysis. 2016. doi: 10.3390/nu8010005
  15. Zhang X., et al. Effects of Magnesium Supplementation on Blood Pressure A Meta-Analysis of Randomized Double-Blind Placebo-Controlled Trials. 2016
  16. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Táplálkozási Akadémia Hírlevél 10. évfolyam 9. szám 2017. Elérhető: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2015/12/Taplalkozasi_Akademia_2017_09_Fuszerek_170929.pdf (2020.06.24.)
  17. World Health Organization. Salt reduction. 2020. Elérhető: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/salt-reduction (2020.06.24.)

Tags: