A közös étkezések meghatározó ereje
„A közös étkezések keretet adnak a családi életnek. Az asztal mellett meg lehet egymással osztani a gondolatokat, a gondokat, az örömöket, s mindez az összetartozás élményét erősíti.”
Vekerdy Tamás
Az őseink azért étkeztek együtt, mert az ételt megosztották egymás közt. A spártaiaknál (ha igazak a történetírók históriái) 10-15 fős asztaltársaságok alakultak, evés közben beszélgettek ezzel erősítették a hazaszeretetet. Közös étkezés ikonikus festménye Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora című műve. Lucullus lakomáiról mindnyájan tanultunk, de azt is tudjuk, az étkezés évszázadokon keresztül a diplomácia fontos eszköze volt.
De milyen hatással van napjainkban az evéssel együtt töltött idő? A személyes kapcsolatokban többek közt alapvető érzelmek megnyilvánulásában játszik szerepet, amelyekre anyanyelvünkben számos példát találunk: „nem sok sót esznek meg együtt”, akik egymással haragban vannak, míg „egy tálból cseresznyéznek” akik jól megértik egymást; ha a házasság megszakad, akkor a felek „elválnak ágytól, asztaltól”, míg amikor összekötik az életüket, akkor „egy kenyéren élnek” (7). Az étkezések toleranciára, mások értékeinek, szokásainak elfogadására is nevel. Ám az érzelmi aspektuson túl más oldalról is megközelíthetjük a közös evések hatását, pozitív hozadékát.
Számos felmérés szerint szülők és gyerekek egyaránt kedvezően értékelik, ha együtt eszik a család, mégis, ennek mindennapi kivitelezése tudatos szervezést igényel. Az iskola utáni tevékenységek száma és időtartama egyre növekszik, változik a családok struktúrája és életvitele. Számtalan kihívás, melyek akadályozzák, hogy mindenki egyszerre üljön asztalhoz, pedig a rendszeres közös étkezések jótékony hatásai a család egészét érintik.
A szülők és a család életmódja első helyet foglal el a gyermekeket befolyásoló tényezők között. Bebizonyosodott, hogy ha a család rendszeresen együtt étkezik, az a fiatalok egészségesebb táplálkozásával jár – gyakoribb a gyermekek tejtermék, gyümölcs- és zöldségfogyasztása, több a rost-, kalcium-, vas- és vitaminbevitelük. Mindemellett jobban kerülik az olajban sült ételeket és a cukros üdítőket. Ezek hátterében valószínűleg többféle tényező húzódik meg, például a szülői (étkezési)magatartás, az egészséges táplálékok kínálása, az megfelelő táplálkozásról való családi beszélgetések, a közös ételkészítések. Ezért a szülői példamutatásnak nagy szerepe van abban, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék az egészséges ételeket, és előnyükre váljanak azok pozitív hatásai, többek közt az, hogy későbbi életük során nagyobb eséllyel fognak egészségesen táplálkozni (8).
A reggelizés például, a kiegyensúlyozott étrend részeként nem csupán a megfelelő testtömeg kontrollt és az iskolai teljesítményt segíti, de lehetőséget ad a gyermekeknek arra is, hogy a közös étkezés alkalmával elsajátítsák a megfelelő családi mintát, nem szólva annak pszichés, szociális és emocionális hasznáról, összetartó erejéről (9). A közös reggelik fontos rituálék színtere is. Az asztalnál megbeszélhetők az adott nap kihívásai, támogathatják egymást a családtagok, kitűzhetnek célokat aznapra, vagy éppen a hétvégre, amire érdemes várni (például egy közös délutáni sütikészítés, szombati kirándulás), míg a vacsora finom ételei mellett elmesélhetők a nap történései, megoszthatók az iskolai, munkahelyi élmények, melyek mindenképpen pozitív dolgok, erősítik a családi köteléket, kölcsönös figyelemre épülnek.
Jó tudni, a közös, családi étkezéssel egybekötött együttlétek nemcsak a gyermekek egészségmagatartását befolyásolják, több gyümölcs- és zöldségfogyasztás figyelhető meg a szülők körében is, valamint az apák kevesebb gyorsételt esznek, az anyák pedig kevésbé hajlamosak fogyókúrázásra, ritkábban lesznek falási rohamaik (10).
Ugyanakkor a reggelit rendszeres kihagyó gyermekek és serdülők jelentősen magasabb testtömegindexszel rendelkeznek, és nagyobb eséllyel tartoznak az elhízott testsúly-kategóriába. E szokásukat felnőttkorban is megtartó fiatalok kockázata a felnőttkori kardio-metabolikus megbetegedésekre jelentősen megnövekedhet, de többféle egészségveszélyeztető magatartással, például a dohányzással, alkoholfogyasztással, a fizikailag inaktív életmóddal, és sok televízió-nézéssel is összefügg a nap első étkezésének rendszeres elmaradása (8, 10).
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!
