A gazdag zsidó családból származó orvosprofesszor az éhezés felszámolásáért küzdött. 1913-ban egy berlini japán étteremben találkozott először a keleti konyha egyik fő alapanyagának számító, de Európában ismeretlen szójával. Később kifejlesztette a szójatejet, szójalisztet és az olcsó szójatartalmú kenyeret. Szabadalmait gátlástalanul bitorolták, főleg a náci Németország, amely katonái élelmezéséhez használta a szóját. 1955-ben, megborult elmével, nyomorban, egy franciaországi szegényházban halt meg.
