A D-vitamin étrendi forrásai

by · Published · Updated

A D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés (1). Önmagában az ételekből, élelmiszerekből nehezen lenne megvalósítható a napi szükséglet. Az átlagos magyarországi étrend felnőttek esetén, a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményei alapján, nőknél körülbelül 2 μg-ot (80 NE) férfiaknál 2,5 μg-ot (100 NE) biztosít (18). Az 1-3 évesek 87%-a elégtelen mennyiségű D-vitamint visz be kizárólag a táplálkozásukat tekintve (10).

Vannak olyan élelmiszereink azonban, melyek hozzájárulnak a napi bevitel eléréséhez. A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak például a zsíros halak, a halak mája, a halmájolaj, a tojássárgája, a máj (3. táblázat), valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint például egyes margarinok, tejitalok, reggelizőpelyhek.

3. táblázat Az élelmiszerek D-vitamin-tartalma

Élelmiszerek 100gD-vitamin μg /100 g
tőkehalmáj olaj330
hering26,7
füstölt lazacfilé17,9
konzerv lazac13
füstölt makréla10
konzerv hering7,8
tonhal4,5
tyúktojás sárgája3,75
egész tyúktojás1,5
csirkemáj1,3

Forrás: Nutricomp DietCAD program

Megfelelő D-vitaminbevitel biztosításának lehetőségei kisgyermekkorban

A 2012-es hazai D-vitamin konszenzus ajánlása alapján napi 10-30 perces, a testfelszín 15%-át (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás szükséges a D-vitamin-szintézishez. Az ennél hosszabb idejű, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás nem ajánlható (1).

A gyermekek bőre sokkal érzékenyebb, ezért vigyázni kell, hogy megóvjuk őket a leégéstől. A túl sok nap leégéshez, bőrkárosodáshoz, hosszútávon akár bőrrákhoz is vezethet, éppen ezért fontos a fényvédelem használata.

A D-vitamin-képzés miatt is nélkülözhetetlen a gyermekek számára a rendszeres szabadlevegőn, mérsékelt napon tartózkodás. Emellett pedig figyeljünk rá, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként naponta szerepeljenek a gyermekek étrendjében a nagy D-vitamin-tartalmú élelmiszerek.

A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV-B besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas az elegendő D-vitamin szintetizálására, ebben az időszakban szájon át étrend-kiegészítő formájában történő D-vitamin-bevitel ajánlott (1).

Az étrend-kiegészítők között találunk csak D-vitamint tartalmazó termékeket és olyanokat is, melyek egyéb vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal kombináltak. Kaphatók tabletta, csepp, kapszula, pezsgőtabletta, rágótabletta kiszerelésben, különböző dózisú készítmények.

Csecsemő- és kisgyermekkorban a szükséges D-vitamin-pótlás megfelelő minőségű tápszerekkel és gyermekitalokkal is megoldható (19).

2012-14 között végeztek egy kutatást, mely 318 európai 1-3 év közötti gyermek részvételével zajlott. A vizsgálat eredménye szerint, a vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított, junior gyermekitalok napi fogyasztása 20 héten át, megtartotta a gyermekek vasszintjét és javította a D-vitaminszintjüket. A D-vitaminszint növekedést az 1,7 μg/100 ml D-vitamin tartalmú termékek fogyasztása esetén találták (20).

A különböző junior gyerekitalok D-vitamin-tartalma változó, de néhány gyártó termékeinek összetételét áttekintve 100 ml kész italban 1,3 μg (52 NE) és 3,2 μg (128 NE) közötti a mennyiség.

Étrend-kiegészítővel történő pótlás esetén mindenképpen figyelembe kell venni a gyermek által fogyasztott élelmiszerek, például junior gyerekitalok D-vitamin tartalmát, mert kaphatóak olyan gyermekitalok is, melyekből a gyártók által ajánlott napi mennyiség biztosítani tudja a teljes szükségletet.

Felhasznált irodalom

  1. Takács I., Benkő I., Toldy E., et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 153. évfolyam, Szupplementum. 2012. DOI: 10.1556/OH.2012.29410
  2. Mercola, J., Grant, W. B., & Wagner, C. L. (2020). Evidence Regarding Vitamin D and Risk of COVID-19 and Its Severity. Nutrients, 12(11), 3361. https://doi.org/10.3390/nu12113361
  3. Balogh S., Lakatos P., Takács I. A D-vitamin-anyagcsere és a policisztás ovarium szindróma. ORVOSTOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 1218-2583 23 (4) pp. 35-40 2016.
  4. Buyukinan M, Ozen S, Kokkun S. The relation of vitamin D deficiency with puberty and insulin resistance in obese children and adolescents. J Pediatr Endocrinol Metab 25: 83–87. 2012.
  5. Mellati AA, Sharifi F, Faghihzade S, Mousaviviri SA, Chiti H, Kazemi SA. Vitamin D status and its associations with components of metabolic syndrome in healthy children. J Pediatr Endocrinol Metab 28: 641–648. 10.1515/jpem-2013-0495. 2015.
  6. Littorin, B., Blom, P., Schölin, A., et al. Lower levels of plasma 25-hydroxyvitamin D among young adults at diagnosis of autoimmune type 1 diabetes compared with control subjects: results from the nationwide Diabetes Incidence Study in Sweden (DISS). Diabetologia, 49(12), 2847–2852. 2006. https://doi.org/10.1007/s00125-006-0426-xú
  7. Infante M, Ricordi C, Sanchez J, et al. Influence of Vitamin D on Islet Autoimmunity and Beta-Cell Function in Type 1 Diabetes. Nutrients. 2019; 11(9):2185. https://doi.org/10.3390/nu11092185
  8. German Tapia, Karl Mårild, Sandra R., et al. Maternal and Newborn Vitamin D–Binding Protein, Vitamin D Levels, Vitamin D Receptor Genotype, and Childhood Type 1 Diabetes. Diabetes Care Apr 2019, 42 (4) 553-559; DOI: 10.2337/dc18-2176
  9. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. NEFMI szakmai irányelv az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálásáról. Egészségügyi Közlöny 2011/18. 2011
  10. Erdélyi-Sipos, A., Badacsonyiné Kassai, K., Kubányi, J., et al. 0–3 éves korú csecsemők és kisdedek táplálkozási szokásainak felmérése, különös tekintettel a makro- és mikronutriens-bevitelre, Orvosi Hetilap OH, 160(50). 2019
  11. Langley-Evans SC. Nutrition in early life and the programming of adult disease: a review. J Hum Nutr Diet. 2015 Jan;28 Suppl 1:1-14. doi: 10.1111/jhn.12212. Epub 2014 Jan 31. PMID: 24479490.
  12. Koletzko, B., Brands, B., Poston, L., Godfrey, K., & Demmelmair, H. (2012). Early nutrition programming of long-term health. Proceedings of the Nutrition Society, 71(3), 371-378. doi:10.1017/S0029665112000596
  13. Biró L., Szabó L. 1–3 éves gyermekek komplex táplálkozási vizsgálata. Gyermekgyógyászat 2011; 62: 80–85. 2011
  14. Dr. Badacsonyiné Kassai K., Kiss-Tóth B. A 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptatós anyák táplálkozási felmérése 1. rész. Új Diéta 2016/5
  15. Szűcs Zs., Dr. Pálfi E., Dr. Badacsonyiné Kassai K. A hazai gyermekek táplálkozási szokásai egy összehasonlító elemzés tükrében. Új DIÉTA XXVIII. 2019/2-3
  16. Rodler I. Új Tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina; 2005.
  17. Arató Gy., Moharos M. Felmérés az 1–3 éves gyermekek táplálásáról. Élelmezés. 2011
  18. Schreiberné Molnár E, Nagy-Lőrincz Zs, Nagy B, Bakacs M, Kis O, Sarkadi Nagy E, Martos É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. V. A magyar lakosság vitaminbevitele. Orv Hetil.2017; 158(33): 1302–1313. pdf
  19. Takács I., Benkő I, dr.Toldy E., et al. Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos, Szupplementum, 2014/1:5-26.
  20. Akkermans, M. D., Eussen, S. R., van der Horst-Graat, J. M., et al. A micronutrient-fortified young-child formula improves the iron and vitamin D status of healthy young European children: a randomized, double-blind controlled trial. The American journal of clinical nutrition, 105(2), 391–399. 2017. https://doi.org/10.3945/ajcn.116.136143

Tags: