Valamennyi kultúrában étellel várják azt, akit szeretnek, és aki viszont szeret, az meg is eszi a felkínált finomságot, még ha nem is éhes. Az ünnepi asztalnál elfogyasztott közös étkezés a biztonság és meghitt összetartozás jele (18).
A legtöbb ünnepnek, különleges eseménynek elengedhetetlen részei a családi étkezések, amelyek jelentősége az eddig ismertetettek alapján bőven túlmutat az energiapótláson, a puszta tevékenységen. A születésnapok, esküvők, tradicionális ünnepek, mint a lassan közeledő pünkösd is lehetőséget teremt az együttlétekre, étkezésekre és az azokat kísérő tevékenységekre. A szertartások része lehet például a karácsonyi ponty vagy pulyka közös kiválasztása, a gyerekekkel együtt: az ünnepi menü összeállítása, az egyszerűbb vagy éppen különlegesebb fogások elkészítése, a mézeskalács díszítése, alkoholmentes koktélok mixelése, ünnepi asztali- vagy éppen ehető karácsonyfadíszek alkotása (pattogatott kukoricafüzér, ehető festékkel díszített figurás kekszek) is. Így nem pusztán az ünnep, de az ünnepet kísérő események számos közös emléket, pozitív élményt teremtenek.
Egy többnapos ünnep, pl. karácsony, húsvét, vagy éppen a pünkösd, azért valljuk be, hordoz magában némi kockázatot is, hogy a megszokottnál többet, esetleg több száz kalóriával többet veszünk magunkhoz a közös étkezések alatt. Megkóstolunk mindent, veszünk ebből is abból is. Már csak a szemünk kívánja, de még mindig nyúlunk az étel után. Ne felejtsük az ember óhatatlanul átveszi, átveheti a többiek étkezési tempóját, és így gyakran nem a saját hasunk, hanem az dönti el, befejezzük-e az evést, hogy asztaltársaink letették-e a villát. Ezért a következő ünnepi étkezésnél figyeljünk jobban a saját teltségérzetünkre, miközben jól érezzük magunkat szeretteink között az ebédlőasztal körül ülve.
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!
