Miteszel

Mit hívunk reggelinek?

Bár egyértelműnek tűnik, hogy mit értünk reggelizés alatt, de ha szívünkre tesszük a kezünket, nehezen tudnánk egészen pontosan meghatározni a reggeli fogalmát. Hisz a 10 órakor, munka közben bekapott pogácsa és a 8 órakor, asztalnál elfogyasztott rántotta között időben és összetételben is nagy különbség van. A reggelizést kutató szakemberek több meghatározást is megfogalmaztak az évek során, amelyek vagy annak helyszínére összpontosítottak és csak az „otthon elfogyasztott reggeli táplálékot” tekintették reggelinek (1), vagy annak időpontja alapján a „felkeléstől számított 2 órán belüli étkezést” számították reggelizésnek, ami hétvégén 11 óráig is kitolódhat. (2) A reggeli szerepét és minőségét legrészletesebben leíró meghatározásnak azonban a következő bizonyult: „A nap első étkezése, amely az éjszakai alvásból adódó nem evés időszakát szakítja meg, a felkelést követő 2-3 órán belül bárhol elfogyasztásra kerülhet, és olyan ételből vagy italból áll, amely legalább egy élelmiszercsoportot lefed”. (3) Ez alapján tehát a 10 órai pogácsa a későn kelők reggelije lehet, ám ebben az esetben kérdés, hogy miként valósul meg a napi ötszöri étkezés.

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL

Kiadja:

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Felhasznált irodalom:

1. Keski-Rahkonen A, et al. Breakfast skipping and health-compromising behaviors in adolescents and adults. Eur J Clin Nutr. 2003;57(7):842-53.

2. Reeves S, et al. Breakfast habits, beliefs and measures of health and wellbeing in a nationally representative UK sample. Appetite. 2013;60(1):51-57.

3. O’Neil CE, et al. The role of breakfast in health: Definition and criteria for a quality breakfast. J. Acad. Nutr. Diet. 2014;114:S8–S26.

4. Kiss-Tóth B. Négy-tíz éves gyermekek táplálkozásának és fizikai aktivitásának felmérése – reggelizési szokásokra vonatkozó eredmények összefoglalója. Új DIÉTA. 2014;23(4):18-20.

5. Hallstrom L, et al. Breakfast habits and factors influencing food choices at breakfast in relation to socio-demographic and family factors among European adolescents. The HELENA Study. Appetite. 2011; 3, 56, 649-57.

6. Currie C, et al. Social Determinants of Health and Well-Being among Young People; Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC) Study: International Report from the 2009/2010 Survey; Health Policy for Children and Adolescents, No. 6; WHO Regional Office for Europe: Copenhagen, Denmark, 2012.

7. McReggeli Gyorsjelentés. 2019 (feltöltve: 2010.05.04.; letöltve: 2019.03.16) Elérhető: https://sajttaj.blog.hu/2010/05/04/a_nap_elso_etkezeset_vizsgalta_a_mcreggeli_gyorsjelentes

8. Gibney MJ, et al. Breakfast in Human Nutrition: The International Breakfast Research Initiative. Nutrients. 2018; 10, 559.

9. Kiss-Tóth B. A magyar gyermekek és felnőttek táplálkozási szokásainak összefüggései a felmérések tükrében. Új DIÉTA. 2015; 24(5): 2-4.

10. British Dietetic Association. Food Facts. 2016. (Uploaded: Febr 2016, reviewed: Febr 2019, cited: March 2019) Available online: https://www.bda.uk.com/foodfacts/breakfast.pdf

11. American Academy of Nutrition and Dietetics. 2018. (Cited: March 2019) Available online: http://www.eatright.org/resource/food/ nutrition/healthy-eating/eat-breakfast

12.Dietitians Association of Australia. 2019 (cited March 2019) Available online: https://daa.asn.au/smart-eating-for-you/smart-eating-fast-facts/breakfast-how-to-eat-brekkie-like-a-boss

13. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Okostányér felnőtteknek. 2018. (Letöltve: 2019. március 16.) Elérhető online: http://www.okostanyer.hu/okostanyer-felnott/

14. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Hidratáció. Táplálkozási Akadémia Hírlevél. 2015; 8(3)

15. Barr SI, et al. Breakfast consumption is positively associated with nutrient adequacy in Canadian children and adolescents. Br J Nutr. 2014. 28;112(8):1373–83.

16. Barton BA, et al. The relationship of breakfast and cereal consumption to nutrient intake and body mass index: the National Heart, Lung, and Blood Institute Growth and Health Study. J Am Diet Assoc. 2005; 105(9):1383–9.

17. Purslow LR, et al. Energy intake at breakfast and weight change: Prospective study of 6764 middle-aged men and women. Am. J. Epidemiol. 2008; 167: 188–192.

18. Van der Heijden AA, et al. A prospective study of breakfast consumption and weight gain among U.S. men. Obesity (Silver Spring) 2007; 15: 2463–2469.

19. Hill J, et al. National Weight Control Registry. Long-term weight loss maitenance. The American Journal of Clinical Nutrition. 2005; 82(1): 222S–225S

20. Szajewska H, et al. Systematic review demonstrating that breakfast consumption influences body weight outcomes in children and adolescents in Europe. Crit Rev Food Sci Nutr. 2010;50(2):113–9.

21. Sandercock GR, et al. Associations between habitual school-day breakfast consumption, body mass index, physical activity and cardiorespiratory fitness in English schoolchildren. Eur J Clin Nutr. 2010; 64(10):1086–92.

22. Dubois L, et al. Breakfast eating and overweight in a pre-school population: is there a link? Public Health Nutr. 2006;9(4):436–42.

23. Adolphus K, et al. The effects of breakfast on behavior and academic performance in children and adolescents. Front Hum Neurosci. 2013;7:425.

24. Hoyland A, et al. A systematic review of the effect of breakfast on the cognitive performance of children and adolescents. Nutr Res Rev. 2009;22(2):220–43.

25. Bellisle F. Effects of diet on behaviour and cognition in children. Br J Nutr. 2004;92(Suppl 2):S227–32.

26. Wesnes KA, et al. Breakfast is associated with enhanced cognitive function in schoolchildren. An internet based study. Appetite. 2012;59(3):646–9.