Utolsó pillanatban vagyunk a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés megmentéséért



Magyar startup hozza össze a termelőket a városi fogyasztókkal

Tudta, hogy a magyarok több mint fele heti 3 ezer forintnál is kevesebbet költ zöldség- és gyümölcsfogyasztásra? Ez népegészségügyi szempontból is aggasztó adat. Ha azonban a magyar gazdák is kiaknáznák az internet adta lehetőségeket, jóval többen és többet is vásárolnánk tőlük, mint a szupermarketek polcairól.

Mindezt egy 2020 év eleji, 32 ezer fő körében végzett kutatásból tudhattunk meg, ami a zöldséges.com kezdeményezésére vizsgálta a magyarok zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait. A magyar startup alapítói a fejükbe vették, hogy felkarolják a vidéki termelőket, mielőtt még teljesen ellehetetlenülne a helyzetük.

Ma már háztáji léptékben aligha éri meg zöldséget, gyümölcsöt termeszteni: a kiskereskedelmi ár alig 30 százaléka jut a termelők zsebébe. Az alapítók szerint ez a képlet megfordítható, és a termelők könnyen gazdálkodhatnának akár a kisker árak 70 százalékából is. Igény ugyanis bőven lenne a háztáji árura: a városi lakosság közel háromnegyede szeretne közvetlenül termelőktől vásárolni a vasárnapi ebédhez vagy épp a reggeli zöldségturmixhoz.

A közvetlenül, interneten keresztül történő vásárlásnak bőven lenne létjogosultsága, hiszen már mindenki rendelkezik okostelefonnal. Akkor mégis mi akadálya lenne, hogy a magyar kistermelők is online hirdessék meg az áruikat? – teszi fel a kérdést Goda Szilárd, a zöldséges.com alapítója.

“Ha a vidéki ember kisgazdasága lenne támogatva, akár fel is dolgozhatná, amit megtermelt. Ez lehetne kereskedelmi forgalomban, nem a nyugati lekvár tele tartósítószerrel. Akkor mindenki sokkal elégedettebb lenne az életével.”

Egymást taníthatnák neten eladni a gazdák

Az egyik komoly akadály, hogy az átlagosan 50 fölötti termelői réteg még nem kezeli magabiztosan az internetet. A zöldséges.com-nál épp ezért készítik lelkesen YouTube-csatornájukra az oktatóvideókat a rendszer használatáról, ami 15 perc alatt elsajátítható. Olyannyira, hogy a termelők akár a szomszédjaiknak is átadhatják a technikáját, elérve, hogy így közösen spóroljanak a szállítási költségen.

“Az internetező és a vidéken gazdálkodó még más motiváció szerint gondolkodik. Olyan, mintha két különböző frekvencia lenne. De nézzük csak meg, mi történt a rádiókkal: átköltöztek az internetre, és abban a dimenzióban kit érdekelnek már a frekvenciák?” – teszi fel a kérdést az alapító Goda Szilárd. “Aki pedig spórolni szeretne a kisker árakból, biztosan kíváncsi lesz a termelőkre: sejthető, hogy ők nem bérelnek belvárosi üzleteket, nem alkalmaznak 3 műszakot, nem költenek drága berendezésre, de cserébe elérhető áron biztosítanak valódi, vitamindús ízeket.”

A másik kihívás éppen az, hogy ma a webshopokkal együttműködő logisztikai vállalatok még nincsenek felkészülve a törékeny és romlandó áruk szállítására. Kis kreativitással azonban ez a probléma is áthidalható – folytatja a zöldséges.com alapítója, aki szerint a kulcs a proaktivitás.

Ha ugyanis a termelők is elolvassák a kutatás eredményeit, motiváltak lesznek feltölteni termékeiket a zöldséges.com-ra, ami a világon az első online élelmiszer előállításra szakosodott piactér. Miután a gazdák termékei elérhetővé válnak, a városi lakosság rendelni kezd, ennek hatására költséghatékony szállítási útvonalak fognak kialakulni. Ezáltal újra levegőhöz jut a kínálati oldal, beáll a kereslet és kínálat egyensúlya.

“Termelők és fogyasztók a világ megváltozását nem károsultként fogják megélni. Miután megszoktuk, hogy a rádió az interneten jön be, a zöldség is dobozban érkezik majd. Olcsóbb lesz és finomabb, hazai a hazainak” – mondja Szilárd, aki szerint mégis úgy fest, hogy van jövője a magyar vidéknek.