Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a termelők felismerték: valamit tenni kell annak érdekében, hogy a fajtahasználatunk a klímaváltozás prognosztizálható körülményei között a jövőben is megfelelő legyen a szőlőtermesztés számára – mondta Kocsis László, akadémiai doktor Verpeléten, a Szüret 2030: Termelői aggodalmak és kutatási feladatok, válaszok címmel rendezett konferencián.
Fontos, hogy tisztában kell lenni a biológiai alapokkal, hogy azok mennyiben befolyásolják az éghajlatváltozáshoz történő adaptációkat – hangsúlyozta a professzor a Varsányi Pincészetben tartott konferencián.
Kocsis László közölte: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa létrehozott agy szakmaközi bizottságot, majd egy előkészítő munkát végzett termelői kérdőívek alapján. Meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép-, vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani.
Megválaszolandó kérdés, hogy a szaporítóanyagot, a zöld ültetvényeket miként kell rendbe tenni ahhoz, hogy a termelés a jövőben gazdaságosan folytatható legyen az éghajlatváltozás ellenére is – jelentette ki a szakember.
A konferenciát a Magyar Borok Házával közösen szervező Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, Farkas László az MTI kérdésére kijelentette: ha 2030-ban szüretelni akarunk, ahhoz 2025-ben szőlőt kell telepíteni. Most különösen fontossá vált annak eldöntése, hogy a telepítendő szőlő milyen fajta legyen. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást el kell kezdeni.
Az Egri Borvidék rendelkezik egy kékfrankos fajtával, amely alapja a bikavérnek. Kifejezetten jó fajta, mert a megnövekedett átlaghőmérséklet hatására a savai kerekebbek lesznek, valóban vezérfajtává léphet elő – jelentette ki a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke.
