Másfél ezer éves evőeszközre és fülönfüggőre bukkantak Izraelben
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Másfél ezer éves evőeszközre (villára) és medálos fülbevalóra bukkantak az Észak-Izraelben, a Galileai-tengernél, másik nevén a Kinneret-tónál folyó ásatásokon – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet csütörtökön.
A szakemberek a fémtárgyak mellett a Talmud keletkezésének korából származó, mintegy 1500 évvel ezelőtti cserépedényeket, üvegedényeket és állatcsontokat is találtak a szakemberek a Kinneret-tótól mintegy 4 kilométerre észak-keletre lévő Korazim Nemzeti Park egyik épületénél végzett ásatásán, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végzett.
A bronz villácskát véséssel díszítették, ami a régészek szerint azt jelzi, hogy egy különösen értékes eszköz lehetett, a függős fülbevalót pedig valószínűleg egy kis üvegmárvány is ékesítette.
A nemzeti parkban már több éve lehetővé teszik a nagyközönség számára, hogy részt vegyen az ősi zsidó közösség maradványainak feltárásában, és ezen a héten is családok tucatjai dolgoztak önkéntesként a falu egyik legnagyobb lakóépületében végzett ásatásokon.
Az amatőr régészkedésben részt vevő egyik lány vette észre az evőeszközt, amely igen ritka lelet. “Soha nem láttam villát sem ásatásokon, sem a tudományos irodalomban. Általánosságban elmondható, hogy alkalmanként előfordulnak egyszerű vaskések, de az evőeszközök nagyon ritka dolgok” – nyilatkozta az ásatásokat vezető Ahia Cohen-Tavor a leletről a lapnak.
“Az emberek hajdanán valószínűleg főleg fakanalakat használtak, melyek természetesen nem maradtak fenn. A villát vésés díszíti, azt jelezve, hogy ez egy luxuseszköz. Az ásatások folytatásakor megpróbáljuk majd megérteni, hogy mire használták ezt a helyiséget, és miért volt itt a villa. Izgalmas megpróbálni kitalálni, elképzelni, hogy miként éltek az itt lakók, és megpróbálni összevetni a mi életünket az övékkel – ugyanott, több tucat generációnyi különbséggel”- tette hozzá a régész.
A Korazim Nemzeti Park az első és a nyolcadik század közötti, az Újszövetségben is megemlített zsidó falu nyomait őrzi, beleértve a zsinagóga maradványait is.
