Gasztropress

Zalában az országosnál magasabb a búza és a kukorica termésátlaga

    Az időjárási anomáliák ellenére nagyrészt az agrotechnológiai újításoknak köszönhetően Zala megyében a növénytermesztés eredményei folyamatos emelkedést mutatnak – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos szóvivője, a szervezet Zala megyei elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen.

    Zalában a közel 30 ezer hektáron termelt kukorica 86 százalékát betakarították, a hektáronkénti 8,62 tonna termésátlag meghaladta az országos (7,9 tonna) átlagot – ismertette Süle Katalin.


    A gabonaféléknél szintén az országosnál magasabb átlaghozamokat mértek Zala megyében. A búza termésátlagában megyén belül is jelentős különbségek mutatkoztak: míg Lenti és Letenye térségében néhány táblán 9-10 tonna őszi búza termett hektáronként, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg térségében (ahol lényegesen kevesebb eső esett) a vártnál alacsonyabb volt a hozam. Összességében az őszi búza megyei termésátlaga 6,1 tonna, míg az országos átlag 5,3 tonna volt.


    Zala megyében a hektáronkénti átlaghozam őszi árpából (5,8 tonna), rozsból és zabból (3,4 tonna), tritikáléból (5,1 tonna) és repcéből (3,2 tonna) is meghaladta az országos átlagot.


    A NAK megyei elnöke kitért arra is, hogy Zalában a termőföld kevésbé jó minőségű, mint az ország más részeiben. Süle Katalin szerint az eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a zalai gazdálkodók közül sokan belátták, hogy a hátrányt az agrotechnológiai újítások alkalmazásával csökkenteni tudják.


    A gazdálkodók helyzetét megnehezítették az időjárási anomáliák is. A megyében idén 678 milliméter csapadék hullott, ez a mennyiség elfogadható (az elmúlt 50 év átlaga 650 milliméter), de a csapadék eloszlása problémát okoz. Gyakran heteken keresztül szárazság van, majd 1-2 nap alatt, vagy akár 1-2 óra alatt egy egész havi mennyiség zúdul a földekre – fejtette ki a NAK megyei elnöke.  

    Hozzátette: az elmúlt időszakban hullott csapadék hatására az őszi kalászos vetések kizöldültek, a repce vetések jól fejlettek, nagy részüket már regulátorozták a gazdák, hogy a levélzet helyett a gyökérzet és a gyökérnyak erősödjön. Ez egyben egy gombaölő szeres kezelés is és a terület nagy részén már szükség volt a rovarkártevők elleni védekezésre is.


    Az őszi vetések területe meghaladja a 47 ezer hektárt, és tavasszal hasonló nagyságú területen vetnek szántóföldi növényeket.


    Az állattenyésztésről szólva Süle Katalin elmondta, hogy a szarvasmarhák száma a megyében 2000-től 2013-ig folyamatosan csökkent, majd lassú emelkedésnek indult. Az addig elhanyagolt legelőkön egyre nagyobb jelentőségűvé vált a húsmarhatartás, a megyében jelenleg 26,4 ezer szarvasmarhát tartanak.


    A sertés ágazatban 28 százalékkal nőtt az állomány: a 2010. évi 56 800-ról 2019 közepére 72 900-ra nőtt a sertések száma.


    Juhtartással 105 gazdálkodó foglalkozik a megyében, a zalai gazdaságokban összesen 12,2 ezer juhot tartanak, 3,6 ezerrel többet, mint az elmúlt évben.