Szudánban és Líbiában tüntetéssorozat robbant ki a dráguló kenyérárak miatt

    Harmadik napja tüntetnek Szudán délnyugati részén a növekvő élelmiszerárak, elsősorban a kenyér árában történt drágulás miatt, Líbiában pedig Abdulhamid Dbeibah miniszterelnök megbeszélést hívott össze az ukrajnai háború miatt elapadó gabonaimport okozta válság ügyében – jelentette csütörtökön az as-Sark al-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

    A szudáni Dél-Darfúr állam fővárosában, Nyalában kitört, diákok szervezte tüntetést a rendőrség könnygázzal oszlatta fel. Jóllehet hivatalos források nem jelentettek sebesülteket, az Avszat helyszíni tudósítása szerint a biztonsági erők több tüntetőt, köztük diákokat és tanárokat is ütlegeltek. A tiltakozók elsősorban a kenyér, illetve az üzemanyag drágulása miatt vonultak utcára. Az állam kormányzója, Hámid et-Tídzsáni az áremelkedést az Ukrajnában zajló háborúval indokolta, és nyugalomra intett.


    Több közel-keleti és észak-afrikai országhoz hasonlóan Szudán is jelentős mennyiségű gabonát importál Oroszországból és Ukrajnából.


    A gabona behozatalában jelentkező nehézségek miatt Líbiában is nő az elégedetlenség. Az Avszat helyszíni tudósítása szerint sok líbiai azzal vádolja a kereskedőket, hogy minden eddiginél jobban megdrágították a kenyér árát, miközben a súlyát csökkentették.


    Líbia egyike azon országoknak, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak élelmiszerimportra: gabonájának 75 százalékát Ukrajnából és Oroszországból szerzi be – jegyzi meg az Avszat.


Dbeibah a héten miniszterekkel és helyi tisztségviselőkkel tartott megbeszélést az emelkedő árakról. A lap szerint a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az árak drasztikus emelését a közelgő böjti hónap, a ramadán előtt.


    Mohammed al-Havídzs, líbiai kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter kiemelte: az ország minden alapvető élelmiszerből, beleértve a lisztet, elegendő mennyiséggel rendelkezik, és hatósági fellépést sürgetett a szerinte törvénytelen árdrágítás ellen.


    A hatóság együttműködik a pékek országos szakszervezetével a kenyér árának megállapításában, s azt a liszt világpiaci árához igazítják – jelentették be a megbeszélést követően.


    A Middle East Eye című, szintén londoni székhelyű, internetes hírportál mindeközben szerdán arról számolt be, hogy Egyiptom gabonaellátása is bajba került az ukrán-orosz konfliktus következtében, a kormány pedig igyekszik nagyobb támogatást nyújtani a helyi mezőgazdaságoknak.


    A hírportál rámutat arra, hogy 2021-ben Egyiptom mintegy 18 millió tonna gabonát importált, 80 százalékát – 69,4 és 10,7 százalékot – Ukrajnából és Oroszországból.


    A háború kezdete óta több nemzetközi segélyszervezet és médium felhívta a figyelmet a közel-keleti országok akadozó gabonaexportjából származó veszélyekre. Az al-Dzsazíra katari székhelyű hírtelevízió az ENSZ adataira hivatkozva a múlt héten arról számolt be, hogy a rosszul tápláltak száma világszerte nyolcmillióról akár 13 millióra is nőhet a konfliktus nyomán 2022-ben és 2023-ban. Az ínség elsősorban Ázsiában, a szubszaharai térségben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában fenyeget.