Ez a hazai lekvár lesz az első, amit a japánok kóstolhatnak
Több magyar termék közül választották ki a szilvalekvárt Japánban, így nem sokára a szigetország lakói is megismerhetik a hazai ízeket. A forgalmazó bízik benne, hogy a japán térnyerést követően más, távol-keleti országok érdeklődését is felkeltheti a szatmári szilva.
A szilvalekvár először egy kávéházlánc polcain, országszerte több ezer üzletben fog felbukkanni – hogy milyen formában, arról biztosat még nem tudunk, de valószínűleg péksütemények töltelékeként. Mivel a pandémia miatt jelenleg a japán vendéglátóhelyek is zárva tartanak, a bevezetés elhúzódhat, de az érdeklődés komolyságát már a megrendelt lekvármennyiség is mutatja.
Jámbor László, az Agricolae Kft. külkereskedelmi munkatársa elmondta: a szigetország már közel egy tonna, összesen 1356 üveg lekvárt rendelt. Ha az üzlet beindul, akár havi 20 tonnával is exportálhatnak a szilvából, amit Magyarországon is csak “csodabogyóként” emlegetnek.
A gombócban és buktában is fogyasztott gyümölcs a magyar konyha szerves része. Még szerencse, hiszen számtalan jótékony hatással bír: javítja a szívegészséget, serkenti a veseműködést és normalizálja a gyomor működését, amiért már őseink is előszeretettel fogyasztották. Emellett gazdag a szervezetünk számára létfontosságú A-, B- és E-vitaminban is.
Persze, szilva és szilva közt is van különbség: a lengyel például savasabb, míg a szerb édesebb ízvilágú. Ideális átmenetet képez köztük a szatmári szilva, az egyik legízletesebb fajta, ami zamatát több tényezőnek is köszönheti: egyrészt a térség kedvező mikroklímájának, másrészt a négy folyó hordalékából keletkezett talajnak, ami optimális feltételeket teremt a növény számára.
Sok múlik ezen felül a lekvárfőzés módján is. Az Agricolae Kft. a hagyományokat megtartva, de a technikai hiányosságokat pótolva, gömbvákuum üstös technológiával készíti el a lekvárt. Ennek során 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok, az íz-és illataromák, és az égetett részecske-tartalom is az egészségügyi határérték alatt marad.
De hogyan szerettek bele a japánok éppen a szatmári szilvalekvárba?
A különös bemutatóra a Foodex Japán élelmiszeripari kiállításon, még 2019-ben került sor. Ezután közel egy éves tárgyalássorozat következett: egy magyar séf utazott Japánba, aki különböző ételeket készített hazai alapanyagokból – így esett a választás végül a szatmári szilvalekvárra.
A sikerhez az is hozzájárulhatott, hogy Japánban nincsen hasonló termék, sőt, a lekvárt egyáltalán nem ismerik. Sokat segített a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség munkája is, akik kóstoltatók szervezésével népszerűsítették a terméket – így nem sokára a japán kávézók közönsége is megismerkedhet vele.
Az Agricolae Kft. számára a külföldi jelenlét már nem újdonság, hiszen Németországba és Romániába is exportálnak nagy kiszerelésű szilvalekvárt és meggybefőttet, utóbbi pedig már az ausztrál és kanadai piacon is megjelent. A cég most abban reménykedik, hogy hamarosan a kisebb kiszerelésű lekvárok is felbukkanhatnak a fenti országok boltjainak polcain.
“Ázsiában emellett további terjeszkedést is tervezünk: egyfelől szeretnénk a kínai piacon is megjelenni. Másrészt a távol-keleti országokban a japán piacon való jelenlét egyfajta minőségi mutató, ezért bízunk benne, hogy a lekvár más országok érdeklődését is felkeltheti” – tette hozzá László.
2021-01-29
