Bárány, tojás, sütemény – húsvéti étel- és italparádé itthon és világszerte
Kint a bárány
Ha húsvét, akkor sonka, tojás, torma. Érdekes módon, nálunk viszonylag kevesen vásárolnak bárányhúst ilyenkor, pedig külföldön – például Görögországban, Olaszországban – rendkívül népszerű. Talán, ha rendszeresen szerepelne az étlapokon, megkedvelnék a hazai vendégek is a belőle készült fogásokat. A magyar bárányok és juhok jó része Itáliában kel el.
Ezért a Juh-terméktanács az idén kampányt indított, hogy megszerettessék a bárányhúsból készült ételeket. Az érem másik oldala, hogy sokan nem is tudják, milyen változatosan lehet főzni-sütni bárányból.
A húsvét adja az apropót, a finanszírozást viszont egy uniós támogatás. A Juh-terméktanács az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne) spanyol testvérszervezetével konzorciumban, a 2018–20 közötti időszakra vonatkozó európai uniós támogatást nyert a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére.
A kampány célja, hogy a kezdeményezésben részt vevő éttermek segítségével megkóstoltassák a vendégekkel a bárányhúsos ételeket, ezáltal ismertté téve ezt a Magyarországon sajnálatosan mellőzött alapanyagot. Eddig már 60 hely csatlakozott az akcióhoz, amint azt Kukovics Sándortól, a Juh-terméktanács elnökétől megtudtam.
Útra kél a fél ország
A mostani négynapos ünnepet sokan megtoldották pár nappal. A szállodák többségét az ügyesebbek már karácsony előtt lefoglalták. A többiek pedig elindulnak ilyenkor a telekre, vagy külföldre ruccannak ki. Érdemes a falvak honlapjait is böngészni, mert az utóbbi években a falusi turizmus új korszakába lépett, nívós programok, igényes vendégházak és sokszor kiváló éttermek várják a hazai barangolókat.
Panyola, Szenna, Noszvaj, a Balaton-felvidék, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisebb festői települések, mint Csaroda vagy Tákos maradandó élményt nyújtanak, különösen a mostani színes rügyfakadás és virágzó bokrok körítésében.
A szlovákiai vagy ausztriai szomszédolás is népszerű, attól függően, melyik család melyik határhoz lakik közel. Az osztrák falvak kapujában jókora, fából festett nyulak várják a turistát. Érdemes ilyenkor a templomokba betérni, mert a misék ünnepiek és látványosak.
A tavasz ünnepe idegenforgalmi attrakció Lengyelországban is. A húsvét előtti utolsó vasárnap itt nem virág, hanem pálmavasárnap, utalva Jézus jeruzsálemi bevonulására. A papok által is megszentelt „pálmák”, elengedhetetlen elemei a barkák, melyekre virágokat és szalagokat is aggatnak. Az állatokat hajdanán ezekkel a pálmákkal hajtották ki a mezőre, hogy ezzel megvédjék a gazdaságot a szerencsétlenségektől.
A nagypénteki böjt idején a legendásan finom lengyel pácolt hering látható a legtöbb terített asztalon, persze más hagyományos fogások társaságában. A szimbolikus-vallási jelentéssel bíró ételeket és a hímes tojásokat egy kosárba rakják, amelyet hímzett terítővel takarnak le, majd később az egészet megszentelik. Az ünnepi misére a legtöbb vidéki lengyel településen a hétköznap legmodernebb ruhákat hordó fiatalok felöltik a környék hagyományos népviseletét, és a kicsiket is így öltöztetik fel.
