Az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz!
Súlyos tévhitek, problémás étkezési divatok befolyásolják azt, hogy az emberek mit gondolnak egy-egy élelmiszercsoport fogyasztásáról és annak hatásairól. Íme a legfontosabb tudnivalók.
Az ételintolerancia és az ételallergia nem ugyanaz
A tapasztalatok szerint minden ötödik ember valamilyen problémás reakcióról számol be
bizonyos ételek elfogyasztása után. Sokszor felmerül az ételallergia lehetősége. Ugyanakkor az egészségügyi szakemberek hangsúlyozzák, hogy az étel elfogyasztása után órák múlva kialakuló adverz reakciók (teltségérzet, puffadás és bőrtünet) jóval gyakoribbak, mint az azonnali tüneteket okozó ételallergia. Az ételallergiát a szervezet kóros immunválasza váltja ki. A beteg szervezete a bevitt táplálék valamely alkotóelemét, leggyakrabban fehérjéit „veszélyesnek” tekinti, idegen anyagként azonosítja és elkezd ellenanyagokat termelni. Ennek következtében a páciens szervezetében megemelkedik a specifikus IgE ellenanyag szintje. Dr. Krasznai Magdolna, az Affidea Magyarország allergológus szakorvosa szerint ilyen allergiás reakciót felnőttkorban leggyakrabban a mogyoró, kagyló, csiga, rák, az eper okozhat. Előfordulása igen ritka a felnőtt lakosság körében, csupán 1-3%-os. Gyermekkorban jóval gyakoribb, 1-2 éves korban a leggyakoribb atópiás megbetegedés, az előfordulása 5-10%-os. A gyerekkori klasszikus étel allergének a tej, tojás, mogyoró, hal, szója. A tapasztalatok alapján 3 évesen a gyerekek 75%-a, 6 évesen 90%-a kinövi az érzékenységet. Felnőtt korban részben a gyerekkori hajlam megmaradhat, így a szója, tojás, mogyoró allergia felnőttkorban is panaszt okozhat. Új ételallergia ritkán alakul ki, a jellegzetes tünetek ugyanakkor rövid időn belül jelentkeznek. Sokkal gyakoribb a légúti allergénekkel keresztreagáló zöldség, gyümölcs, fűszer allergének okozta száj, nyelv körüli reakciója.
Ezt kell tudni az ételallergiáról
