Mit mutatnak a kutatások – reggelizési szokások, közös étkezések

Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás (HBSC) 2018. évi felméréséről készült nemzeti jelentésből kiderült, a diákok 32,3%-a soha nem reggelizik rendesen tanítási napokon, míg mintegy 10%-kal nagyobb a minden ilyen napon reggelit fogyasztók aránya (42,7%) (1. ábra). A lányokra kevésbé jellemző, hogy minden tanítási napon reggeliznek (39,0%), mint a fiúkra (46,5%).

Elszomorító tény, hogy az előző HBSC vizsgálathoz képes a hétköznap soha nem reggelizők aránya 3%-kal nőtt, míg több mint 5%-os a csökkenés a naponta reggelizők arányában.

Az évfolyamok között mind a fiúknál, mind a lányoknál monoton csökken a naponta reggelizők aránya a fiatalabbaktól az idősebbek felé haladva.

A hétvégi reggelizést tekintve a fiatalok 10,6%-a válaszolt úgy, hogy soha nem reggelizik rendesen, míg közel háromnegyedük (72,6%) mindkét napon fogyaszt reggelit. A tanítási napokhoz hasonlóan a hétvégi reggelizési szokásokban is folyamatos csökkenés tapasztalható az 5. (82,2%) és a 11. évfolyam (65,2%) között. Sajnos erre az időszakra is negatív tendencia jellemző, a 2014-es és 2018-as adatok összehasonlításában. A soha nem reggelizők aránya másfél százalékkel nőtt, míg a mindkét nap reggelizők aránya 4%-kal csökkent (8, 11).

1. ábra Minden tanítási napon reggeliző tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N = 5948)

Forrás: KAMASZÉLETMÓD MAGYARORSZÁGON. ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019

A közös családi étkezések tekintetében a HBSC utolsó két vizsgálatának (2004, 2018) eredményei sajnos közvetlenül nem összevethetők, mivel a kutatás vezetői változtattak a kérdésfeltevésen.1 Ugyanakkor az életkori és nemi mintázat hasonlóan alakult a négy évvel ezelőttiekhez: általában a fiúkra és a fiatalabbakra jellemzőbb, hogy naponta vagy szinte minden nap együtt étkeznek a családdal (2. ábra)

2. ábra A minden nap családjukkal együtt étkező tanulók aránya nem és évfolyam szerint (N = 5957)

Forrás: KAMASZÉLETMÓD MAGYARORSZÁGON. ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019

2014-ben még külön elemezték a kutatók a közös reggelizési és vacsorázási gyakoriságot, de 2018-ban már egy összevont kérdésre kellett a témakörben választ adni a gyermekeknek. Pedig a szülőkkel együtt történő étkezések inkább jellemzőek az esti, mint a reggeli időszakban, legalábbis a 2014-es HBSC eredmények alapján, ami szerint: a diákoknak alig több mint ötöde reggelizett legalább az egyik szülőjével a hét nagy részében, a vacsorát tekintve azonban több mint kétszeres volt ez az arány. A különbség nem meglepő: a hét legtöbb napján valószínűleg az esték kevésbé zsúfoltak egy család napirendjében (leszámítva a jelen koronavírus-fertőzés okozta helyzetet). Azonban még a vacsorázási arányok is kedvezőtlennek mondhatók. 2014-ben a diákok 33,4%-a minden nap együtt vacsorázott legalább az egyik szülőjével, míg a hetente legalább öt estén együtt vacsorázók aránya 46,9%-a volt. Ám a diákok több mint ötöde még hetente egyszer sem ült le közös esti étkezésre a szüleivel, ami a lányokra és az idősebbekre fokozottabban jellemző.

A HBSC vizsgálat 5., 7., 9., illetve 11. évfolyamos tanulók, azaz a 11-18 éves korosztály reprezentatív mintavétellel nyert adatait elemzi. A fiatalabb, 4-10 éves gyermekek táplálkozási és fizikai aktivitási felmérésére hazánkban 2014-ben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, valamint a Nestlé Hungária Kft. összefogás révén került sor. A budapesti és kecskeméti, reprezentatív vizsgálat egyik eleme a reggelizési szokások kutatása volt kérdőíves módszerrel és táplálkozási napló elemzéssel. Összességében elmondható, hogy a felmért gyermekek 30%-a reggeli nélkül indul el otthonról (közel azonos a HBSC eredményeivel), amelynek fő oka az időhiány, illetve, hogy a gyermek nem éhes. A reggeli egészséges mivolta fontos a szülők számára, azonban a rendszeresen fogyasztott ételek jellegéből az következik, hogy ez inkább csak elvi szinten jelenik meg. A reggelire fogyasztott ételek és italok kiválasztásakor elsődleges a gyermek ízlése, amely általában fehér kenyérből készült, felvágottal párosított szendvics, zöldség nélkül, amin érdemes az egészséges táplálkozás ajánlásai – OKOSTÁNYÉR® 6-17 éveseknek -, valamint a 2019. évi márciusi Táplálkozási Akadémia hírlevél javaslatai Reggelizéssel az egészségesebb mindennapokért alapján módosítani. A hétköznapi reggeli esetében fontos tényező az idő, így a gyors elkészíthetőség felülírhatja, például a változatosságot. Hétvégén több idő jut a reggeli elkészítésre, s gyakrabban étkezik együtt a szülő a gyermekével, noha nem ez az az étkezés, amikor feltétlenül együtt van a család (12, 13, 14).

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetben 2015-ben készült iskolai Egészségkommunikációs Felmérés (EKF) eredményei szerint a serdülők táplálkozási szokása erősen összefügg a családi mintával, a szülői modellel és a közösen eltöltött idővel. Az egészséges étkezésre odafigyelő családtag jelenléte a legfontosabb védőfaktor a gyermek számára. Ugyanakkor a nem odafigyelő, vagy nem korlátozó szülői magatartás valószínűsíti a gyakori kóla-, csipsz- és édességfogyasztást (15).

Szakirodalmi adatok alapján a heti gyakoriságnál ritkább együttlét egyértelműen kedvezőtlen egészségi hatásokkal jár. AZ EKF vizsgálta, hogy a tanulók mennyi időt töltenek együtt szüleikkel, végeznek-e velük együtt otthoni/ház körüli, mindennapi tevékenységeket. Az eredmény alapján a szülőkkel közös aktivitások gyakoriság szerinti sorrendje alapján az első helyen a vacsorázás állt, mivel a tanulók 55,3%-a, tehát több mint fele vacsorázott együtt legalább a hét 5 napján szüleivel. Ezt a közös tévénézés, kultúrafogyasztás (41,1%), közösen végzett házimunka (33,4%), közös tanulás (23%), együttes játék, sportolás (18,7%), és végül az együtt végzett kerti munka (17,2%) követte (16).

A fenti kutatási eredmények alapján kimondható, a gyermekek reggeli fogyasztását és a családdal való együtt töltött étkezések számát ösztönözni kellene, az egészséges táplálkozási magatartás és az egészséges életmód kialakításához, a társas kapcsolatok és készségek fejlesztéséhez.

1 2014-es vizsgálatban a közös családi étkezésekre vonatkozó kérdés: „Milyen gyakran reggelizel/vacsorázol együtt édesanyáddal vagy édesapáddal?” (Mindkét kategória esetén lehetséges válaszok: Soha / Ritkábban, mint hetente / Hetente 1-2-szer/ Hetente 3-4-szer / Hetente 5-6-szor / Minden nap.), addig 2018-ban: „Általában milyen gyakran étkeztek együtt a családoddal?” (Lehetséges válaszok: Minden nap / A legtöbb napon / Kb. hetente egyszer/ Ritkábban mint hetente / Soha.)

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége,

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!

Oldalak: 1 2