Bárány, tojás, sütemény – húsvéti étel- és italparádé itthon és világszerte

A feltámadás ünnepe nem is igazi sonka, tojás, csokoládé, ital és persze sütemény-Eldorádó nélkül! Ilyenkor még azok is nekifognak a sütésnek, akik egyébként nem szoktak a tűzhely mellett szorgoskodni, és a cukrászdákban is sokszorosa fogy a szokásos mennyiségeknek. Itthon a kalács, a kuglóf, a különféle színes torták, néhol a bejgli is hozzátartozik a többnapos ünnepi hagyományokhoz, akárcsak a locsolóknak az aprósütemények kínálása.

Hazánk vidékein más és más ilyenkor a desszertkínálat, a csokoládéféléktől és tojáscukorkáktól, no meg az édes likőröktől eltekintve, mert ezek mindenütt jellemzők. A Felvidéken és Borsodban szirkát kóstoltam többször is, amit sárga túrónak is hívnak. A tejet cukorral és sóval felforralják. A tojásokat beleütik egy tálba, és nagyon lazán, villával átkavarják. Amikor a tej felforr, beleöntik a tojásokat, lassú tűzön folyamatosan kevergetve addig főzik, amíg a tojásos massza túrószerűen össze nem áll. Vászonruhába rakják, összekötve, fellógatva hagyják kicsöpögni a levét.

A tojás ilyenkor nemcsak fontos cukrászati alapanyag, de világszerte a megújulás, a tavasz jelképe is. Változnak persze a hagyományok is. Akik régen szirkával foglalatoskodtak ilyenkor, talán ma már répatortát sütnek, ami az utóbbi 20 évben vált divatossá Magyarországon, akárcsak a muffinok – amerikai hatásra. Bár répatortát már az ünneptől függetlenül mindenütt lehet kapni, még egyszerű „mezei” kávézókban is, húsvét táján különösen népszerű a répa–nyuszi asszociáció miatt.

A szirka rokona az oroszok túróból alkotott pászhája, amelynek luxus változata kandírozott gyümölcsökkel készül, és a formából kivéve kirajzolódik rajta az X és a B betű, a Hrisztosz Voszkresz (Христоc Воскрес – Krisztus feltámadás) szavak cirill kezdőbetűje. A kulics is más ma, mint hajdanán, az elegáns moszkvai cukrászdákban sűrű tejszín és kandírozott narancsszelet teszi fel rá a koronát.

Mini kalács, pite, panettone

Az olaszok kalácsa, közepén pasztellszínre festett tojáskával, hasonlít az újabban nálunk is divatos mutatós mini kalácsokra, amelyeket sonka mellé is tálalnak. Toszkánában imádkozó emberre hasonlító citromos sütit kínálnak ilyenkor. A hagyományos húsvéti pite is innen származik, melynek alapja a ricotta. Asztalra rakják – nem csak karácsonykor – a panettonet, valamint a colombát, a galamb formájú kenyeret.

Németországban az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény a legjellegzetesebb húsvéti desszert. Angliában a hot cross buns, Svájcban az osterchüechli a hagyományos ünnepi édesség. Csehországban a zamanec a leghíresebb húsvéti kalács: kelt tésztából készül, sok mazsolával és kandírozott gyümölcsökkel.

Svédországban ilyenkor is nagyon sok semla fogy – hogy rokona-e a szó a mi zsemlénknek, az nem egyértelmű. Kettévágják, és tejszínhabbal töltik meg, külsőre inkább csokoládé nélküli indiánerre vagy képviselőfánkra emlékeztet. Nagyon kedveltek még a torták és a nagy, kartonpapírból formázott tojások, amelyeket a szülők különféle édességekkel tömnek meg. Divat arrafelé otthon marcipánt készíteni.

Franciaországban – hasonlóképp több európai országban – a gyerekek már reggel elkezdik a csokivadászatot. A szülők a házban és a kertben rejtenek el csokitojásokat. A legenda szerint Franciaországban ezeket a tojásokat a Rómából visszatérő harangok szórják szét, de sok helyütt ma már a nyuszi hozza őket.  Sokféle süteményt készítenek, az egyik legérdekesebb az elzászi cukrosbárány, azaz lamala. Üreges bárányformába töltik a kelt tésztát és kisütik.

A spanyolok tejjel, tojással és mézzel készült keverékkel panírozzák a kenyeret és kisütik olívaolajban. Ehhez az édességhez, a torrijashoz különféle mártogatósokat kínálnak. Görögországban, még mielőtt az elmaradhatatlan bárányt a sütőbe raknák, tepsi számra készülnek a különféle sütemények. Az egyik kedvenc a koulourakia, amely afféle mini kalács, megszórva szezámmaggal.

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!

Oldalak: 1 2 3